Könyvbemutató - április 25.

Dátum: 2018. ápr. 07. szo, 11:29 - Egyéb hírek - Írta: matasz.com
Nyomtatóbarát változat

20180425_konyvbem.pngA Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhely által szervezett újabb könyvbemutatóra kapott meghívót a MATASZ. A téma iránt érdeklődő tagjaink és honlapunk látogatói számára ezúton tesszük közzé a meghívót:

MEGHÍVÓ könyvbemutatóra

A bemutatásra kerülő könyv: J. Nagy László: Magyarország és az arab világ 1947-1989

A bemutató időpontja: 2018. április 25. (szerda) 14.30

Helyszín: Honvédelmi Minisztérium, 1055 Budapest, Balaton u. 7-11., A) épület III. emelet 342. sz. konferenciaterem

Az objektumba történő zavartalan belépés érdekében kérjük, hogy részvételi szándékukat az alábbi telefonszámokon szíveskedjenek jelezni legkésőbb 2018. április 23-ig!

MH Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság Tudományos Szakkönyvtár
Tel.: 214-65 ; 223-58 ; 222-11
Városi tel.: (1) 474-14-17


A könyvbemutató házigazdája: Dr. habil. Besenyő János ezredes, osztályvezető
A könyvet bemutatja: J. Nagy László DSc., egyetemi tanár (Szegedi Tudományegyetem BTK, Újkori Egyetemes Történeti és Mediterrán Tanulmányok Tanszék)
Érdeklődés esetén a könyv kedvezményes megvásárlására lehetőséget biztosítunk a helyszínen, a bemutatót követően.

Az objektumba történő zavartalan belépés érdekében kérjük, hogy részvételi szándékukat az alábbi telefonszámokon szíveskedjenek jelezni legkésőbb 2018. április 23-ig!


Várjuk Önöket szeretettel!


MH Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság Tudományos Szakkönyvtár
Tel.: 214-65 ; 223-58 ; 222-11
Városi tel.: (1) 474-14-17



A könyvről:
J. Nagy László: Magyarország és az arab világ 1947-1989


J. Nagy László, a Magyarország és az arab világ 1947-1989 című kötet szerzője a Szegedi Tudományegyetem Újkori Egyetemes Történeti és Mediterrán Tanulmányok Tanszékének vezetője, az MTA doktora. Kutatási területe a Mediterráneum története és a nemzetközi kapcsolatrendszerben betöltött szerepe. Munkássága ugyan elsősorban a Maghreb-országokra fókuszál, mégis ki kell emelnünk a most bemutatásra kerülő, az arab térség 1945 utáni történetét átfogóan elemző művét.


Napjainkban a Közel-Kelet említésekor a legtöbb magyarnak – sajnálatos, de nem elítélhető módon – olyan dolgok jutnak először az eszébe, mint a „migrációs válság, káosz, szélsőséges iszlámizmus, vagy a terrorizmus”. Pedig volt időszak a magyar történelemben, amikor Budapest az arab térség egyes országaival nagyon jó viszonyt ápolt, valamint az állami média pozitív színben tüntette fel a “haladó szellemiségű” arab államok és mozgalmak harcát Izraellel, illetve az “imperialistákkal” szemben. J. Nagy László által írt Magyarország és az arab világ 1947-1989, könyv segítségével most széleskörű betekintést nyerhetünk ebbe az intenzív, de a konfliktusoktól és problémáktól korántsem mentes kapcsolatrendszerbe.


Sokáig senki nem vállalkozott arra, hogy egy átfogó kapcsolattörténeti monográfiát írjon Magyarországnak és az Arab Liga 22 tagállamának] viszonyáról. Legalábbis mostanáig, mivel 2017-ben J. Nagy Lászlónak, a Szegedi Tudományegyetem professzor emeritusának és történésznek, sikerült betöltenie ezt a régóta tántorgó űrt. A szerző a „Magyarország és az arab világ 1947-1989” című könyvével, a hazai és a külföldi terepen, illetve levéltárakban végzett kutatásai alapján tudományos, mégis olvasmányos stílusban mutatja be az arab-magyar kapcsolatok korántsem unalmas és száraz történetét.


J. Nagy nem először vágott neki ennek a feladatnak: a szegedi történésznek erről a témáról több mint tíz évvel ezelőtt jelent meg a „Magyarország és az arab térség” című kapcsolattörténeti műve. Csakhogy akkor csupán 1975-ig vizsgálta a kérdést, miközben a mostani művében már 1989-ig elemezte az arab-magyar kapcsolatok történetét. Ugyanúgy a szerző az 1975 előtti évekre vonatkozóan sok új információval, illetve eseménnyel és forrásközléssel egészítette ki a korábbi monográfiáját. Sőt, a történész az utolsó alfejezetekben a rendszerváltás időszakára és az Antal-kormány közel-keleti politikájára is, ami valóban egészen egyedi színt kölcsönöz a könyvnek, hiszen ezzel még korábban senki nem foglalkozott.