Olyan jogszabályokat kell alkotni, amelyek biztosítják Magyarország és az emberek mindenkori biztonságát – hangsúlyozta dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter november 29-én, csütörtökön a fővárosban tartott többpárti egyeztetés után, amikor bejelentette azt is: 35 százalékos illetményfejlesztés lesz a honvédelmi alkalmazottaknál.
 
A tárca törvénymódosító és új jogszabályt alkotó javaslatainak megbeszélése miatt összehívott egyeztetésen végül csak a kormánypártok és a Jobbik jelent meg.  lala8824.jpg
Videó: https://www.youtube.com/watch?v=B8SHQbvRjZM
 
 20181201_honvedelemhu.jpg

 
A miniszter elmondta: az egyeztetést azzal a céllal szervezték, hogy mind a hét parlamenti frakció képviselőivel megbeszéljék a tárca által az Országgyűlés elé beterjesztett törvénymódosító, illetve új törvényt hozó javaslatokat. A tárcavezető sajnálatát fejezte ki, amiért a hétpártira tervezett egyeztetésre csak a Jobbik ment el az ellenzéki pártok közül. Mint mondta, a felvázolt ügyekben fontos lett volna, hogy elmondják véleményüket. Úgy látszik, hogy az ellenzéki pártok részéről még sincs szándék arra, hogy a Magyar Honvédség erős, ütőképes haderő legyen – fűzte hozzá. „Azt gondolom, hogy mindazt, ami történik a Magyar Honvédségben annak érdekében, hogy valóban egy erős, ütőképes, megbízható honvédséget hozzunk létre, úgy hajtjuk végre, hogy ezzel a magyar állampolgárok is elégedettek legyenek. Megindult egy fejlődés, egy beruházás, a személyi állomány munkájának méltó elismerése, amit a katonák és a honvédelmi alkalmazottak is megérdemelnek” – emelte ki dr. Benkő Tibor.

lala8921.jpg

A módosításokra és az új törvényre az ország megváltozott biztonsági környezete miatt van szükség. Összesen három jogszabályról van szó: módosítanák a honvédelemről szóló törvényt, a katonák jogállásáról szóló jogszabályt, míg egy új törvény foglalkozna a honvédelmi alkalmazottakkal. Az első kulcseleme, hogy szétválasztanák a most még integráltan működő minisztériumot és a katonai felső vezetést, amire azért van szükség, hogy a tárca az irányítási, illetve ellenőrzési feladatokkal foglalkozzon, a katonák vezetését pedig katona lássa el. A módosítások részeként egy új jogi kategória, a honvédelmi veszélyhelyzet megteremtése is napirenden van, amely egy békeidejű, az új típusú kihívásokhoz alkalmazkodó, rugalmas felhatalmazást kíván biztosítani a kormány számára az esetleges válsághelyzetek kezelésére való felkészülés, illetve a hatékonyabb védelem érdekében. A jogszabály semmilyen módon nem csorbítja az állampolgárok jogait – hangsúlyozta a miniszter.


A honvédségnél dolgozó civil, jelenleg közalkalmazotti státuszban foglalkoztatottak számára jövőre a tervek szerint egy új jogállást kívánnak létrehozni, amelynek nyomán honvédelmi alkalmazottakká válnának. Azok, akik vállalják a honvédelmi alkalmazotti státuszt, többletjuttatásban részesülhetnek: részükre január 1-től 20 százalékos, majd utána évente még 5-5-5 százalékos bérfejlesztést hajtanak végre, míg végül el nem éri a 35 százalékot az emelés.

lala8886.jpg

Kósa Lajos, a Honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke azt mondta: az ellenzéki pártok többségének távol maradása azért is meglepő, mert minden bizottsági ülésen „követelik” az egyeztetést, illetve javasolják, hogy a honvédelmi miniszterrel személyesen tárgyaljon a plénum. „Most a honvédelmi miniszter elhívott bennünket, és az említett pártok azt mondták, hogy köszönik szépen, nem élnek a lehetőséggel. Tehát konzultációt követelnek, de amikor konzultáció van, akkor nem jönnek” – tette hozzá. Kósa Lajos szerint képtelenség az az ok, amire a pártok hivatkoztak, hiszen a felvetett törvénymódosításokról még nem volt parlamenti szavazás, így hozzászólhattak volna ezekhez a megbeszélésen. Ráadásul az említett törvényekhez senki, így egyetlen ellenzéki politikus sem adott be módosító indítványt. „Tehát mondhatja azt az ellenzék, hogy ál-egyeztetések vannak, és ők ebben a színjátékban nem hajlandóak részt venni, de arra nem vették a fáradságot, ami a legalapvetőbb parlamenti képviselői munkavégzési követelmény: hogy ha van egy fontos álláspontom, akkor nemcsak úgy elmondom az éterbe, hanem azt leírom és jelzem” – hangsúlyozta a bizottság elnöke.

lala8844.jpg

Az említett módosítások kapcsán elmondta azt is: érkezett egy kritika, miszerint a honvédelmi rendszer átszervezése gyengítheti a hadsereg feletti civil kontrollt, ami nem igaz, hiszen ezért nem a mindenkori honvédelmi miniszter felel, hanem az Országgyűlés, s azon keresztül a Honvédelmi és rendészeti bizottság. „Tehát ez a törvény a parlamenti civil kontroll semmilyen kérdését nem érinti, így a felvetés értelmezhetetlen” – fogalmazott.


Staudt Gábor, a Jobbik országgyűlési képviselője a sajtótájékoztatón elmondta: örömmel fogadták a meghívást, s a megbeszélésen sok érdemi, szakmai kérdést egyeztettek. Ugyanakkor jogászként úgy látta, a különleges jogrend rendelkezései között lenne helye a honvédelmi veszélyhelyzetnek, a mostani formájában ugyanis nem az Alaptörvény megfelelő passzusai közé kerül be. A felvetés tűnhet egy jogi vitának – fogalmazott a politikus –, de úgy gondolja, hogy az Alaptörvényben rögzített öt különleges helyzet elég tág lehetőséget biztosít a honvédség számára. „Nem kell semmilyen visszaélést feltételezzünk, de ellenzéki szempontból az a feladatunk, s az állampolgárok azért küldtek ide minket, hogy minden kiskapura megpróbáljuk felhívni a figyelmet, akkor is, ha egy következő kormány élne vele” – fogalmazott.

lala8911.jpg

Fotó: Szabó Lajos zászlós

Forrás:

https://honvedelem.hu/cikk/113632_honvedelmi_targyu_torvenyekrol_egyeztettek