Hír: Korszerű, modern honvédség épül - magyaridok.hu
(Kategória: Egyéb hírek)
Küldte: matasz.com
2018. augusztus 06. hétfő - 06:41:13


Magyarország meg tudja teremteni annak a bázisát, hogy a legmodernebb technikát használva szolgálják hazájukat a honvédek – mondta a lapunknak adott interjúban Benkő Tibor. A honvédelmi miniszter arról is beszélt, hogy a hadsereget minél nagyobb arányban itthon gyártott, összeszerelt termékekkel kívánják felszerelni.
 
– A vezérkar főnöke volt idáig, most honvédelmi miniszter. Mennyiben más a két pálya?
 
– Nem a másságát nézném, hanem párhuzamot szeretnék vonni a két feladat között. Közel 43 éven át katona voltam, akkor is, amikor a Magyar Honvédség elég nehéz helyzetben volt. Az 1999-es NATO-csatlakozásunk után néhány évvel a honvédség komoly leszálló ágba került, csökkent a létszám, katonai szervezetek, fegyvernemek szűntek meg vagy sodródtak a megszűnés szélére.

Ezt az időszakot átélni és menedzselni nem volt felemelő érzés. A katonának mindig azzal a körülménnyel kell számolnia, ami rendelkezésre áll. Most pedig miniszterként itt a lehetőség, hogy amit az elmúlt nyolc évben a vezérkar főnökeként közös és nem kevés munkával sikerült előkészíteni – a Magyar Honvédség fejlesztését –, azt most teljes spektrumában megvalósítsuk.




– Van ön mögött elég támogatás a fejlesztések megvalósítására?


– Már 2009-ben az akkori kormány asztalán volt a jelentés a szükséges modernizációról. Ehhez képest még hat évet kellett várni arra, hogy a honvédség elindulhasson a fejlődés útján. Amikor 2010-ben megkaptam a vezérkari főnöki kinevezésemet, azt mondtam, hogy nem adhatjuk fel, nem szüntethetünk meg további katonai szervezeteket, nem zárhatunk be további laktanyákat, nem lehet tovább csökkenteni a létszámot. Abban a nehéz, anyagilag ínséges időben sikerült ezeket a célkitűzéseket megvalósítani, sőt emeltük a létszámot.

 

Ezt én akkor küldetésnek fogtam fel. Magamat egy révkalauzhoz hasonlítottam, aki átvezeti a szűk szoroson a Magyar Honvédség hajóját. Most pedig tudom, hogy mire van szüksége a honvédségnek. Magam mellett tudhatom a magyar katonákat és a honvédelmi tárcát támogató kormányzati szándékot, anyagi, erkölcsi és politikai értelemben véve egyaránt. A miniszter most bizonyos értelemben könnyebb helyzetben van, mint a volt vezérkari főnök.

 

– A mai munkaerőhiányos világban lesz elég tettre kész, hazáját szerető, képzett katona?


– Magyarországon folyamatosan nő a foglalkoztatottság, a munkahelyek száma, ami első ránézésre az ország gazdasági helyzetére nézve rendkívül pozitív, de nem feltétlenül kedvező a honvédség szempontjából. A munkaerőpiacon kiélezett verseny folyik a szabad kapacitásokért, és nekünk ebben a helyzetben kell talpon maradnunk. Olyan honvédelmi életpályamodell alapjait sikerült megteremteni és kell fenntartani a jövőben, amellyel meg kell és lehet szólítani a leendő katonákat, pályán lehet őket tartani. Elmondhatom, hogy 2016-tól kezdve, a gazdaság gyors ütemű bővülésével a honvédséget választók száma is lépést tud tartani, emelkedik a jelentkezők száma.

 

– Egy szabados, kötetlenséget hirdető világban hogyan szólítják meg a fiatalokat?


– Fontos, hogy a társadalomban a honvédelem ügye széles körben legyen elfogadott. Gondolok itt a honvédségi ösztöndíjprogramokra, a különböző honvédelmi táborokra, az önkéntes tartalékos szolgálat lehetőségére, a toborzóprogramokra és a nyílt napokra. Ebben a helyzetben kiemelt figyelem hárul a honvéd középiskolákra. Például a Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium, ahol a jelentkezők katonai napirend szerint élnek, még azok is, akik a településen laknak és napi bejárók lehetnének, a most végzők több mint 40 százaléka a katonai pályát választja.

 

Továbbtanulásra jelentkeztek az MH Altiszti Akadémiára, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre, vagy megkezdték szerződéses katonai szolgálatukat valamelyik katonai szervezetnél. A megszólítás egyik formája, hogy közösségben megismertessük a fiatalokkal a történelmünket, hazánk és a magyar emberek értékeit, azt, hogy mi mindenre lehetnek büszkék. Katonák életútján keresztül bemutatjuk, hogy miért választották ők ezt a nemes hivatást, mit tudnak vagy tudtak adni a hazának. Ez vonzó a fiatalok részére.

 

A másik pedig a már említett életpálya, amely kiszámítható előmenetelt, létbiztonságot, folyamatos tanulási, ki- és továbbképzési lehetőségeket jelent szigorú követelményrendszerrel párosítva. Pénzben, fizetésben – ami nem minden – nem tudunk minden szakmával versenyre kelni, de kiszámíthatóságban és tervezhetőségben feltétlenül. A Magyar Honvédség egy nagy család, jóban, rosszban össze kell hogy tartozzunk. Ez nemcsak a toborzás, hanem a megtartás szempontjából is fontos.

 

– Az egyik ide vezető út lehet az önkéntes tartalékos rendszer?


– A sorkötelezettség 2004-es megszűnése után űr keletkezett, amit ki kell tölteni. Az önkéntes tartalékos szolgálat is egy közösség, amely szükséghelyzetben mozgósítható, és kiegészíti a hivatásos, szerződéses állományt az ország biztonsága érdekében. Emellett kitűnő bázisa annak, hogy előképzettséget, lehetőséget adjon a jelentkezőknek a honvédségbe való betekintésre, esetleg szerződéses vagy hivatásos pályára irányításra.

 

– Van elég jelentkező tartalékosnak?


– Több szakaszra bontható a tartalékos szolgálat létrehozása. Először a műveleti tartalékos szolgálatot hoztuk létre azoknak, akik a haderő leépítése miatt kényszerből korengedményes nyugdíjba kerültek. Ők most már az öregségi nyugdíj elérésével folyamatosan válnak ki a rendszerből. Az újonnan kialakított önkéntes védelmi, illetve a területi elven szerveződő tartalékos szolgálatokba pedig folyamatosan lépnek be a fiatalok. Most már több mint 7500 fős tartalékosállománnyal rendelkezik a honvédség, és örvendetes, hogy egyre több köztük a fiatal.

 

– Egyetemi tartalékosszázadok is alakulnak. Mit üzen a fiatal lányoknak és fiúknak, miért vállaljanak szolgálatot?


– Saját példámmal szoktam élni. Szakmunkástanulóként, 1972-ben döntöttem el, hogy katona akarok lenni. Az akkori Magyar Néphadseregben voltak megtalálhatók a kor legmodernebb technikai eszközei: rakétatechnika, lokátorok, számítógépek, automatizált tűzvezető rendszerek. Korszerű és modern – mi most újra ezt akarjuk felépíteni, hogy a Magyar Honvédség vonzó legyen a fiataloknak. Meg tudjuk teremteni annak a bázisát, hogy a legmodernebb, naprakész technikát használva szolgáljanak a legénységi katonától kezdve a magas rangú tiszti állomány kategóriáig.

 

A honvédelmi miniszter úgy véli, a célok eléréséhez maga mögött tudhatja a kormányzat támogatását
Fotó: Mirkó István

 

– Említette a modern haditechnikát. Hol tart a Zrínyi 2026 program haderőfejlesztési része?


– Időarányosan jól állunk. Az ember, a katona áll a program középpontjában, ez új, korszerű harcászati felszerelést: ruházatot, bakancsot, repeszálló mellényt, málhamellényt, sisakot, hátizsákot, egyéni fegyverzetet jelent, mindent, amire a kiképzés során és a harcmezőn szükség lehet. Ki kell emelni azokat az eszközöket, amelyek a XXI. században modernné teszik a katonát. Olyan elektronikai eszközzel kell hogy rendelkezzen a jövő magyar katonája, amellyel harci körülmények között szöveges, illetve képi üzeneteket tud fogadni és küldeni, védett kommunikációs csatornán.

 

A digitális katona program első fázisa volt a világosabb színű, infrasugarakat elnyelő gyakorlók beszerzése. A katona egyéni fegyverzete is megújul, ráadásul magyar hadiipari forrásból. Kiskunfélegyházán már elkészült az az üzem, ahol első körben összeszerelik, majd a gyártósort alkotó gépek megérkezésével cseh licenc alapján pisztolyokat, géppisztolyokat és gépkarabélyokat gyártanak. A hadiipar fejlesztésének részeként folyamatban van a kézifegyverek lőszereinek és a hozzá való lőpor hazai előállításának megszervezése.

 

– A hadiipar, a katonai kutatás-fejlesztés kapcsán más kooperációkban is gondolkodnak?


– Az ipari kapacitások kiépítése kapcsán nem csak a személyi felszerelések, fegyverzet gyártásában gondolkodunk. Megkezdődött egy kiberműveleti kötelék kialakítása több nemzet bevonásával. Létrehoztunk egy kutatási, innovációs és fejlesztési központot is. Amikor a Zrínyi 2026 keretében megkezdődik a szárazföldi haderő meglévő eszközeinek leváltása, akkor ezen a területen is szeretnénk bevonni a hazai ipar kapacitásait. A honvédséget minél nagyobb arányban Magyarországon gyártott, összeszerelt termékekkel kívánjuk felszerelni.

 

– Elhangzott: a légierő fejlesztése prioritást élvez. Miért éppen ez a haderőnem?


– A légierő kapcsán már 2009-ben jeleztük, hogy sürgető a korszerűsítés. A meglévő, még nagyjavításba adható eszközök üzemidejét meghosszabbítjuk. Nem dobjuk ki azt, ami még használható, mint ahogy a honvédség leépülése idején történt a szárazföldi technikával, amikor például eladták a korszerű tűzvezető rendszerrel felszerelt, nagyjavított önjáró tüzérségünket, a BMP–1-es lövészpáncélosokat, sorozatvetőket, vagy ahogy a T–72-es harckocsik egy részét elajándékozták. Az ezért kapott pénzt pedig végül nem a hadseregre fordították.

 

Ezzel szemben most öt Mi–17-es közepes szállítóhelikopter felújítása fejeződött be, nyolc Mi–24-es harci helikopter pedig a közeljövőben tér vissza az oroszországi javításról. De nemcsak közepes szállító- és harci helikopterre van szükség, hanem olyan könnyű helikopterre, amely kiképzésre, kisebb létszámú kötelékek szállítására, felderítésre és tűztámogatásra is alkalmas. Ezért kötöttünk szerződést húsz Airbus H145M helikopter beszerzésére is.

 

– A helikopterek mellett a merevszárnyú-flottát is fejlesztik?


– Elsőként négy cseh Zlin kiképzőgépet vettünk, ezen kategóriájú gépek számát tovább bővítjük, és ősszel megkezdődik a hazai hajózó-, azaz pilótaképzés. Kell köztes képzési eszköz is, hiszen a Zlinről vagy hasonló kategóriájú gépről nem lehet azonnal a Gripenre átülni. Ezek esetében is már tárgyalunk a lehetséges gyártókkal. Vettünk két A319-es csapatszállító repülőgépet is, amellyel megszűnt a gyors, nagy létszámú és nagy hatótávolságú személyszállítás területén a kiszolgáltatottságunk. Hasonló kategóriájú gépei vannak a cseh, a német, a brit és az amerikai légierőnek is.

 

Hátravan a deszantolásra, nagyobb technikai eszközök szállítására alkalmas gépek beszerzése is, illetve szükség van még kisebb, akár kevesebb számú személyt vagy kisebb terjedelmű tárgyakat, eszközöket, alkatrészeket szállítani képes, úgynevezett futárszolgálatot ellátó repülőgépekre is. A Gripenek esetében folyamatos a képességek és a fegyverzet bővítése, korszerűsítése. Igaz, nem légi eszközök, de légi úton, például a beszerzés alatt álló H145M könnyű helikopterrel bevethető a szolnoki különleges rendeltetésű dandár haditechnikai eszközparkjában rendszeresített 12 speciális Polaris könnyűterepjáró.

 

– Mi lesz a szárazföldi egységekkel, milyen fejlesztések várhatók?


– A légierővel szemben nem a „nincset” kell pótolni, hanem a meglévőt kell korszerűsíteni, de többségében cserélni. Ami kritikus, az például a felderítőeszközök, a légvédelmi és páncéltörő rakéták, illetve komplexumok, valamint a terepjáró gépjárművek helyzete, amelyeknél a beszerzésekkel kapcsolatos munkákat már megkezdtük. Szükség van az irányítás, vezetés eszközeinek fejlesztésére is, hiszen a kiber- és hibrid hadviselés korában nem lehet a XX. századi megoldásokra, eljárásokra hagyatkozni. Annyit elmondhatok, hogy Európában és a NATO-ban nem sok országnak van olyan korszerű vezetési rendszere, amelynek a kiépítését mi megkezdtük.

 

– Ez ellentmond azoknak a politikai ihletettségű állításoknak, hogy egyesek szerint a NATO potyautasai vagyunk, ső, nem tartanak bennünket megbízható szövetségesnek.


– Lehet kritikákkal illetni a Magyar Honvédséget, de az elmúlt időszakban nyolc tábornokunk szolgált és szolgál különböző komoly felelősséggel járó, magas NATO-beosztásokban. A Pentagon és a NATO Tarnszformációs Parancsnokságának összekötője, a Kfor parancsnokhelyettese, az EUfor törzsfőnöke, az ulmi Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnokhelyettese mind-mind magyar tábornok. A norfolki NATO-parancsnokság vezénylő zászlósa, első számú altisztje is magyar. Ezek a pozíciók nem azt bizonyítják, hogy „annyira rossz” szövetségesek, megbízhatatlanok lennénk.

 

– A külföldi katonai missziókban bővít a honvédség?
– Elsősorban NATO-, EU-, ENSZ-, EBESZ- és koalíciós műveletekben veszünk részt. Ezek bővülnek, vagy súlyponti áthelyezés lesz. Az Országgyűlés határozata értelmében ezer katona lehet egyszerre külszolgálatban, most közel állunk ehhez a szinthez. A műveleti területen való részvételt tekintve is elismertek és nem potyautasok vagyunk, hiszen Magyarország a NATO-n belül elismerten, igen előkelő helyen áll, megelőzve komoly képességeket felvonultató országokat.

 

– A határon továbbra is szolgálnak majd katonák?


– Három évvel ezelőtt a honvédség kezdte meg a műszakizár-rendszer kiépítését, utána pedig a határzár mentén való folyamatos járőrözés miatt voltak nagy létszámmal jelen a katonák. Több ezer honvéd segítette ekkor a rendőri erőket. A mostani műszaki zár elkészülte és az elektronikus védelmi rendszerek aktiválása után a technikai őrzés-biztosítás került előtérbe, amely a honvédség részéről már kisebb létszámú élőerőt igényel. A reagálóerőket elsősorban a rendőrség biztosítja. A honvédség a mindennapi „katonai” feladatain túl készenlétet lát el, és ha kell, katonáink képesek megindulni, és akár újra több ezer fővel jelen lenni a kijelölt határszakaszokon.

 

Forrás: https://magyaridok.hu/belfold/korszeru-modern-honvedseg-epul-3339542/

 

 




Ezen hír származási helye: MATASZ - Magyar Tartalékosok Szövetsége
( http://matasz.com/news.php?extend.778 )