Loyal c. újság nyomán
Markus Söder (CSU), 1967-ben született Nürnbergben, a bajor szabad állam miniszterelnöke és a CSU elnöke.
Jogot tanult és szerkesztőként dolgozott a Bayerischer Rundfunknál. 1994-ben először költözött az állami parlamentbe, és gyorsan karriert csinált. A CSU főtitkára és államminisztere volt a különböző osztályokon. Már régóta Horst Seehofer utódjának számított. Mint pártvezető, a hatalmi küzdelemben Söder népbarátként, s konzervatívként magabiztosan mutatkozott be. 1987-ben katonai szolgálatot teljesített, a nürnbergi 270-es közlekedési zászlóaljnál.
Markus Söder, bajor miniszterelnök úgy látja, hogy a CSU „a Bundeswehr pártja”. A lojális beszélgetésben a társadalom szolgálatában álló fiatalok és a fegyverek kivitelére vonatkozó egységes európai szabályok megalkotása mellett érvelt.
A miniszterelnök úr, a CSU 2019. májusi „Hitvallás a Bundeswehr és a szövetségek mellett” amely állásfoglalásában kimondja, hogy a Bundeswehrnek „működőképesebbé kell válnia”. Miért? Mik veszélyeztetik Németország biztonságát?
Markus Söder: Jelenleg drámai változásokat tapasztalunk a világban. Nem csak Európa szélén vannak háborúk és hatalmas feszültségeket okozó széteső államok, Európa és a nemzetközi rend világszerte is nyomás alá került. E hatalmas kihívások leküzdése érdekében a Bundeswehrt jobban fel kell fegyverezni. Mi olyan rend mellett állunk, amely előmozdítja a békét, a szabadságot és a biztonságot Európában és a világban.
Mennyire képes a Bundeswehr ez ügyben cselekedni?
A Bundeswehr képességi profilját, hozzá kell igazítani a megváltozott keretekhez. Miközben az ezredforduló eleje óta, elsősorban a külföldi küldetésekre összpontosítunk, legkésőbb 2014 óta, amikor a Krím orosz inváziója megtörtént, fel kellett ismernünk, hogy új prioritásokat kell meghatároznunk a nemzeti és a szövetségi védelemben. Ezért, a Bundeswehrnek cselekvő képessé kell válnia, különösen ezen a területen. Egyelőre, jó úton haladunk a kezdeményezett „Fordulat a Bundeswehrben” programnak köszönhetően.
Más pártok szintén meg akarják erősíteni a Bundeswehrt. Ursula von der Leyen – volt hadügyminiszter – már korábban bejelentette, hogy változás történik a személyi állomány és az anyagok alakulásában. Mi az Ön javaslatának konkrét keresztény társadalmi aspektusa?
Ursula von der Leyen átvette és kezdeményezte a CSU-javaslatát a fordulatra vonatkozóan. Fontos számunkra, hogy ezt most következetesen folytassuk és végrehajtsuk. Ugyanakkor új trendeket akarunk meghatározni, például a kiber- és űrképességek megerősítése révén. Ebben egyetértünk, s egy irányba húzunk a CDU-val.
Karl-Theodor zu Guttenberg, a CSU akkori védelmi minisztere, pontosan tíz évvel ezelőtt, felfüggesztette a sorkatonai szolgálatot, csökkentette az erők méretét és önként kevesebb pénzt követelte a Bundeswehr számára. Szeretné megfordítani ezeket a CSU-miniszterek által hozott döntéseket?
Ez egyértelmű: a 2010 óta végrehajtott reformok jelentős csökkentéseket jelentettek a Bundeswehr számára. De legkésőbb 2014 óta, a megváltozott geopolitikai helyzet fényében, a CSU volt a hajtóerő a Bundeswehri fordulatban. Többek között, azt is sikerült elérnünk, hogy a védelmi költségvetés 2014 és a mai között egyharmaddal növekedett. CSU-ként, mindig is a Bundeswehr pártjának tekintettük magunkat, ezért folytatjuk a Bundeswehr megerősítését.
Pozíciódokumentumában a CSU felszólít egy polgári szakmai gyakorlat bevezetésére Németországban, amelyben a fiatalok néhány hónapig önként dolgozhatnak a Bundeswehrben, vagy ökológiai és társadalmi kezdeményezésekben. De már létezik önkéntes katonai szolgálat és egy önkéntes társadalmi év is. Miért kellene továbbra is „a német gyakorlatot” folytatni?
A németországi gyakorlatnak kiegészítő eszköznek kell lennie. Láthatjuk, hogy az önkéntes katonai szolgálat és az önkéntes társadalmi év, nem hozza meg azt az igényt, amelyre eredetileg vártak. Ezért csökkenteni akarjuk a fiatalok küszöbértékét, az állami tevékenységünkbe való bekapcsolódáshoz. A németországi gyakorlatnak, felismerhető hozzáadott értéket kell képviselnie az állam és a társadalom számára. Végül is ez nyereséget kell, hogy jelentsen a fiatal generáció számára. A német szakmai gyakorlat 92% -át támogató tagjaink körében végzett felmérés azt mutatja, hogy ezt az ötletet nagyon jól fogadták. Jelenleg egy fenntartható koncepción dolgozunk, figyelembe véve az állami, társadalmi, ökológiai és civil társadalmi intézményeket és a Bundeswehr-t.
A tartalékosok szövetsége és más szervezetek, elkötelezettek egy olyan szociális szolgálat mellett, amely kötelezővé kell, hogy tegye ezt, minden fiatal nő és férfi számára Németországban. Hogy gondolja ezt?
Úgy gondolom, hogy sok átfedés van a németországi gyakorlat elképzelésében. Azt akarjuk, hogy a fiatalok non-profit szolgáltatásokon keresztül, azonosuljanak államunk értékeivel.
Az állásfoglalás kimondja, hogy a CSU valódi európai védelmi unió érdekében akar dolgozni. Szeretné egy uniós hadsereggel felváltani a Bundeswehrt és más nemzeti fegyveres erők helyét?
Ezek a megfontolások nem a Bundeswehr megszüntetéséről szólnak. Európának védhetőbbé kell válnia, mivel nemzetközi biztonsági szerveződések egyre nagyobb nyomás alatt vannak. Mi, európaiak, ezeket a kihívásokat csak együtt, közösen tudjuk megoldani. Ide tartozik, egy hatékony és védekező európai védelmi unió is. Itt közös európai parancsnoki struktúrákat szeretnénk kialakítani a szárazföldi, légi, tengeri és számítógépes területeken, amelyekben a működőképes és jól felszerelt Bundeswehr megbízható módon járul hozzá a feladatok végrehajtásához. A Bundeswehr az Európai Védelmi Unió elemi része lesz, és a belátható jövőben, nem helyettesíthető az EU hadseregével.
„Egységesíteni akarjuk a fegyverrendszereket Európában” – követeli pártja az új állásfoglalásban. Mit jelent ez, kifejezetten a hazai ipar számára?
Az EU tagállamainak jelenleg több mint 178 különféle fegyverrendszere van, körülbelül hatszor annyi, mint az amerikaiaknak. Ez mind pénzügyi szempontból, mind taktikai-operatív szempontból nem hatékony. Ha európaiakként szeretnénk hatékonyan használni fegyveres erőinket, akkor együtt kell kiképeznünk és gyakoroltatnunk őket. Ez magába foglalja a szabványosított és „interoperábilis” fegyverrendszerek alkalmazását is. Végül a hazai iparunk is profitál majd ebből.
Ez azt jelenti, hogy Németország akkor vásárol egy francia rakétarendszert, ha ez a legjobb, még akkor is, ha saját üzeme, például az MBDA-t Schwarbenhausenben, Bajorországban, ezt megfelelő módon, azonos minőségben le tudja gyártani?
Az európai közbeszerzési irányelvek miatt, a német vállalatoknál már kialakult egy szokásos gyakorlat az európai gazdasági verseny ellen. Mellesleg, az MBDA e téren, az európai integráció kiváló példája. Spanyolországgal, Nagy-Britanniával, Olaszországgal, Franciaországgal és Németországgal, ez a csoport öt nemzeti pilléren áll, amelyeket sikeres európai társaságként egyesítenek.
A CSU elkötelezett az EU-szintű együttműködés javítása iránt. Nagyobb hatékonyságra és interoperabilitásra (interaoperabilität?) számítanak. Nagy európai cégeket kell létrehozni, amelyek felválthatják a (közepes méretű) német vállalatokat?
Versenyképes környezetre van szükség Európában. Ezeknek lehetővé kell tenniük a vállalatok számára a gazdasági termelést és a kutatásba és fejlesztésbe történő jelentős befektetéseik fenntartását. Célunk, hogy biztosítsuk a szükséges katonai képességeket, a Bundeswehr ellátásbiztonságát és Németország megbízható együttműködési és szövetségi partnerként betöltött szerepét, mind technológiai, mind gazdasági szempontból. Ez csak akkor lesz sikeres, ha megerősítjük a védelmi technológiával foglalkozó kkv-kat, és a védelmi ipar növekvő európalizálódásával összefüggésben elkötelezettek vagyunk a nemzeti védelmi ipari kulcstechnológiák megőrzésében.
A CSU állásfoglalásában támogatja a NATO két százalékos céljának való megfelelést. Több, mint 70 milliárd euróval ez majdnem megduplázza az előző költségvetést. Honnan származik ez a pénz?
Véleményünk szerint, az új honvédelmi miniszter, Annegret Kramp-Karrenbauer, a közelmúltban is felszólalt, a két százalékos cél elérése mellett. Ez fontos jelzés volt szövetségeseinknek és katonáinknak. Védelmi képességeinknek többet kell érni számunkra. Ezért több pénzre van szükségük a szövetségi költségvetésből. A célnak 1,5%-nak kell lennie, ha 2024-ig két százalékot akarnak elérni. Mellesleg, a legtöbb NATO-tag, akik gazdaságilag szintén szignifikánsan kevésbé erősek, többet költenek saját biztonságukra, mint mi. Ezért különösen fontos fenntartani a cselekvési képességünket és hitelességünket a NATO és az EU szövetségeinkben.
Sürgős vásárlásokat javasol. Hogyan kellene dolgozniuk?
Gyakran van pénz és akarat is, bizonyos projektek, például a Bundeswehr korszerűsítésére, ám a hosszú beszerzési eljárások akadályt jelentenek. Ez gyakran frusztrációt és irritációt okoz a csoportban. Prioritásként kell kezelnünk a fontos fegyverprojekteket és fel kell gyorsítanunk a beszerzéseket. Különösen akkor, ha a késedelmes beszerzés a Bundeswehr akut képességének elvesztését fenyegeti.
Ursula von der Leyen volt védelmi miniszter, új teszthurkokat telepített a fegyverkezési projektekbe, hogy őszintén szólva az ipar többé nem tudja lerombolni a szövetségi kormányt. A rohanó beszerzés nem ellentétes-e ezzel a megközelítéssel?
Amikor a nagy beszerzési projektek lelassulnak vagy teljesen leállnak, nehéz újrakezdeni őket. Ezért, – a beszerzési folyamatokat – egyszerűsíteni kell, nem pedig elhúznunk őket. Természetesen senki sem akarja, hogy „leszakadjanak”. De azt hiszem, hogy a védelmi technológiai iparnak is érdeke, a jó termékek időben történő szállítása.
Egységes európai iránymutatásokat akarnak a fegyverkivitelről. Hogyan magyarázná ezt, ha mi, németek, ezért a jövőben kevesebb figyelmet fordítunk a fegyverkivitel célpontjának biztonság- és emberi jogi helyzetére?
Európának egységes szabályokkal és értékekkel kell folytatnia a fegyverexportot is. Nem érhetünk el semmit a németekről szóló fellépésünkkel, de gazdaságilag károsíthatjuk magunkat, elronthatjuk európai partnereinket és elveszíthetjük a külpolitikai befolyásunkat. A fegyverzet-ellenőrzésnek közös európai ügynek kell lennie. Ha például meggátoljuk az exportot a Németországban gyártott legkisebb alkatrészek miatt, akkor Németország gyorsan nehéz partnerré válik. Nem szabad úgy állni, hogy a jövőben az egész termelést „a németek nélkül” fogják tervezni, vagyis teljesen német részvétel nélkül. Mellesleg, nem akarom, hogy feladjuk azt a stratégiai autonómiát, amelyet saját fegyvergyártásunkkal értünk el.
Az első állami tartalékos ezred nemrégiben került felállításra Bajorországban. Mit vár tőle?
Bajorországban nagyon büszkék vagyunk arra, hogy az első országos tartalékos ezred, ezúttal a Szabad Bajor Államban jött létre. Ennek oka az, hogy Bajorországban rendkívül sok a tartalékos szervezet, és különösen elkötelezettek az aktív időn túl is. Köszönet érte. A fogadó ország támogatása, a kritikus infrastruktúrák védelme és a lakosság védelme az alkotmányosan biztosított kereteken belül továbbra is fontos szerepet játszik. Ez a jövőbeni „bajor állami tartalékos ezred” alapvető küldetése is. Ugyanakkor a Bundeswehr katasztrófaelhárítás keretében történő felhasználása, például havas körülmények között, áradások és hasonlók, megmutatta a nagyközönség számára is, hogy szükséges-e Bajorországban olyan tartalékos struktúra, amelyet rövid időn belül aktivizálni lehet.
Loyal c. újság nyomán
Fordította: Dávid István
MATASZ Csongrád megyei elnöke