Összefoglaló a CIOR 2020. évi késő őszi kongresszusáról

ÖSSZEFOGLALÓ

a Tartalékos Tisztek Nemzetközi Szövetsége (CIOR) 2020. évi késő őszi kongresszusáról (Late Summer Congress)

 

Első nap: 2020. szeptember 28. hétfő

 

  1. Chris Argent ezredes úr elnöki bevezetőjében beszélt a járványhoz történő alkalmazkodásról: az online értekezletek a személyes találkozást nem pótolják, de komoly utazási költségeket lehet megtakarítani (ez évben eddig 35 000 eurót). Az aktuális célok, feladatok között említette a CIOR-CIOMR együttműködés fontosságát, a CISOR-ral aláírt szándéknyilatkozatot (amelynek értelmében egy összekötő személy képviseli a CISOR-t a CIOR munkája során), az ABCD konferenciát és az NRFC-vel való együttműködést. Végül felolvasta az észt tartalékos szövetség vezetőinek leveleit, amelyeket jegyzőkönyvbe venni is kért.

 

  1. Chris Argent ezredes javaslatára a Tanács a 2022-2024 közötti észt elnökség időszakára főtitkárrá választotta Andre Lilleleht őrnagyot, az észt tartalékos szövetség elnökét (az elnökké megválasztott személy nevét nem értettem).

 

  1. A CIOR stratégiai célkitűzéseit Mark Coburn alezredes ismertette. Ezek öt nagy területet ölelnek fel:

a) Tevékenységek, lehetőségek, szerepek – idetartozik pl. a nyelvi képzés megújítása

b) CIOR – NRFC együttműködés – pl. kibervédelem terén

c) Tagság bővítése

d) CIOR 2020 stratégia

e) Szervezeti és irányítási kérdések – új alkotmány

 

Chris Argent elnök úr hozzászólásában megemlítette, hogy különösen három ország (Lengyelország, Lettország és Litvánia) behozatala volna fontos, és sajnos ezekben az országokban kevés az aktív tartalékos (veterán szervezetek működnek), és a védelmi minisztériumok sem látják a CIOR-hoz történő csatlakozás előnyeit a jelen körülmények között. Új résztvevőként említette meg Macedóniát, a Moldáv Köztársaságot, potenciális partnerekként Ukrajnát és Georgiát.

 

A délelőtti ülést követően egy fél órás tájékoztató előadást hallgattak meg a résztvevők Észtország etnikai összetételéről, történelméről, nyelvéről, nyelvi és kulturális identitásáról, az észtek gondolkodásmódjáról és szokásairól. Az előadó kiemelte, hogy az 1939-1945 közötti események máig elevenen élnek az emberekben, számos társadalmi-politikai kérdésben meghatározó motivációt jelent, hogy az akkori – az ország függetlenségének teljes elvesztésével és évtizedekig tartó elnyomást hozó – események soha ne ismétlődhessenek meg. Észt partnereinket könnyen megnyerhetjük, ha bizonyságot adunk az 1939-45 közötti eseményekről és az észt álláspontot támogatjuk – ellenben hamar véget érhet a beszélgetés, ha az országban élő orosz kisebbségekre tereljük a szót (akik egyébként nem alkotnak monolit, egységesen orosz identitású tömböt).

 

  1. Az NRFC-vel történő együttműködés komoly hangsúlyt kap a CIOR célkitűzései között. Már működik egy munkacsoport, amely a Cyber Centre of Excellene (kibervédelmi kiválósági központ) létrehozásán dolgozik, amely egyaránt elősegíti a tartalékosok kibervédelmi képzését és az általuk a civil életből hozott szakértelem becsatornázását, a jó gyakorlatok cseréjét. A kibervédelem terén egyébként is fontos kérdés, hogy miként lehet együttműködni civilekkel. Az NRFC együttműködés részeként a Tanács megvitatta annak lehetőségét, hogy az NRFC is csatlakozzon a CIOR Connect workplace fiókhoz, majd egyhangúlag támogatta az NRFC csatlakozását. Egyébiránt a workplace-szel kapcsolatos technikai problémákat is jelezték többen (pl. gmail-es e-mail címmel nem enged csatlakozni a rendszer), ezek megoldása folyamatban van, pl. a jövőben e-mail cím helyett számokból álló kóddal (és jelszóval) lehet majd belépni.

 

  1. A szervezeti kérdések napirendi pont tárgyalása igen röviden zajlott: a jelenlévők egyhangúlag elfogadták a CIOR új alkotmányát. Amit ebből megértettem, az az, hogy korábban egyesületként működtek, a bankszámlákat viszont a vezetők magánszemélyként kellett kezeljék, mivel a bank nem ismerte el a CIOR-t mint jogi személyt. Az ebből adódó nehézségek, mi több, a bankszámlák esetleges befagyasztásának veszélye vezetett oda, hogy nonprofit gazdasági társaságként működik tovább a szervezet, amelyet már be is jegyeztek.

 

  1. Az ABCD konferenciáról Andre Lilleleht őrnagy tartott rövid technikai tájékoztatót, kiemelve, hogy az e-mail címekre kiküldött e-mailben található linkre kattintva lehet majd a konferenciához csatlakozni, de a regisztráltak névsorát ettől függetlenül ellenőrizni fogják. Tehát aki olyan nevet ad meg, ami a regisztráltak névsorában nem szerepel, ki fogják tiltani. Rákérdeztem, hogy mi a helyzet akkor, ha egy másik kolléga vesz részt a szerdai rendezvényen, és azt a választ kaptam, hogy az illető nevét és e-mail címét el kell küldeni a szervezőknek. Figyelemmel arra, hogy az ABCD konferencián magyar részről Tóth Gergely őrnagy úr vesz részt, az ő nevét és e-mail címét elküldtem a szervezőknek.

 

  1. Utolsó napirendi pontként a Covid-19 járvány és a nem orvos (“non-medical”) tartalékosok szerepét tárgyalta a Tanács. E témakörben tervbe van véve egy jelentés elkészítése 2021 őszi határidővel, amelynek alapjául 6-8 tagország hiteles (védelmi minisztériumoktól származó) adatai szolgálnának. A jelentés a NATO katonai parancsnoksága elé kerül majd – kérdés, hogy a CIOR egyedül elvállalja ezt a feladatot? Nehézségként merült fel, hogy a téma inkább a CIOMR-t érinti, így az orvos kollégákat legalábbis nem szabad kihagyni a projektből. Gondolni kell a projekt költségvonzataira is. Végül, de nem utolsósorban a jövő őszi határidő miatt az elnökséget átvevő németekkel is egyeztetni szükséges a témában.

 

Második nap: 2020. szeptember 29. kedd

 

A második nap kiemelendő témái voltak a következők:

CIOR rendezvények (tervezett) helyszínei:

A 2021-es SC várható helyszíne Athén, Görögország

A 2022-es időszakra Belgium jelentkezett

A 2023-as nyári kongresszus Észt/Finn közös rendezés lenne

 

Jelentkezések elnökségre:

2024-26 időszakra Dánia

2026-28 USA

 

Young Reserve Officer Outreach Seminar (YROS) megszervezésére

  • UK/EST
  • Románia

képviselői által volt jelentkezés, azonban feltételesen.

 

Felmerült a NATO E-learning Platformhoz való hozzáférés lehetősége, továbbá a CIOR/CIOMR/CISOR integráció (C3) valamint a NRFC-vel való szorosabb együttműködés folytatása.

 

 

Harmadik (záró) nap: 2020. október 1. csütörtök

 

A kongresszus utolsó napján a CIOR szakbizottságainak képviselői számoltak be a közelmúltban végzett tevékenységükről a legfőbb döntéshozó szerv, a Tanács előtt.  Az alábbiakban a beszámolók és a Tanács adott beszámolóhoz kapcsolódó észrevételeinek, döntéseinek rövid összefoglalója következik:

 

  1. A szemináriumok bizottsága (Seminar Committee) a Covid-19 járványra figyelemmel három cselekvési tervet dolgozott ki a 2021-es évre (szemináriumok törlése, tudásmegosztás írásbeli anyagok cseréjén keresztül, e-szemináriumok megtartása). Ezek közül a Tanács a harmadik, e-szemináriumok megtartására vonatkozó javaslatot fogadta el tanács, mivel az eddigi tapasztalatok alapján az online platformok külsős előadók meghívását, továbbá kiscsoportos munkát és prezentációk tartását egyaránt lehetővé teszik. Számos érdekes témakör (pl. biológiai hadviselés, Fehéroroszország jövője) közül az Északi-sarkot érintő biztonságpolitikai kérdések („Arctic Warfare”) megvitatása mellett döntött a Tanács.

 

  1. A civil-katonai együttműködésért felelős bizottság (CIMIC Committee) képviselője beszámolt a 2020. évi gyakorlat (CIMEX) végrehajtásáról, amelynek központi témája a kritikus infrastruktúrák védelme és az üzemzavar volt. A szeptember 25-27. között megtartott gyakorlat igazolta a „hibrid” (személyes és online) jelenlét működőképességét, ami a jövőben több résztvevő bekapcsolódását is lehetővé teszi. A beszámoló végén a bizottság leköszönő elnöke bemutatta a Tanácsnak az új elnököt.

 

  1. A fiatal tartalékos tisztek bizottsága (YRO Committee) is vegyes jelenléti formában, pilot projektként szervezte meg a fiatal tartalékos tisztek műhelytalálkozóját (Young Reserve Officers Workshop, YROW) összesen 38 résztvevővel. A bizottság elnöke beszámolt a 2020 márciusára, Brno-ba tervezett fiatal tartalékos tisztek szemináriuma (Young Reserve Officers Seminar, YROS) járványveszély miatti elmaradásáról és arról, hogy ugyanezen a helyszínen 2021. március 17-20. között tervezik pótolni az eseményt, amelyre a korábban befizetett részvételi díjak átvihetők. Jelenleg a program összeállítása és a meghívott előadók kiválasztása zajlik. Tájékoztatást adott az elnök arról is, hogy a 2022. évi szeminárium házigazdája Románia lesz. A beszámoló végén bejelentette, hogy a bizottság új elnök és új főtitkár vezetésével folytatja munkáját.

 

  1. A stratégiai kommunikációért felelős bizottság (StratCom Committee) által elvégzett feladatok közül kiemelkedik a CIOR Trifold, azaz a háromba hajtható színes brosúra elkészítése. A bizottság képviselője elmondta, hogy soron következő feladataik közé tartozik a kommunikációs terv megújítása a német elnökséggel egyeztetve, a honlap frissítése és a brosúra kiegészítése. Problémaként jelezte, hogy a tagországi szervezetektől meglehetősen kevés tartalom érkezik a CIOR weboldalára, illetve Facebook-profiljára.

 

  1. A védelem-és biztonságpolitikai bizottság (Defense and Security (DefSec) Committee) képviselője beszámolt a bizottság keretén belül működő Cyber Working Group (CWG) tevékenységéről, és arról, hogy e munkacsoport a jövőben állandó munkacsoportként fog működni. Beszámolt a 2012-ben elindított Reserve Officers Monitor programról is, amely a tartalékos tisztek munkahelyi, társadalmi támogatottságát méri, és amelyet újra kívánnak indítani, egyszerűsített formában. E bizottságban is vezetőváltás történt: a 2020-2022 közötti ciklusban új elnök, titkár és technikai tanácsadó vezeti a munkát. A 2021-2025 közötti időszakra elfogadott stratégia fő pontjai a CWG munkájának folytatása, különös tekintettel a válságkezelésre és gyakorlatok szervezésére, a tagországok által a Covid-19 járványra adott válaszintézkedések értékelése, e-learning tananyag fejlesztése a CISOR-ral közösen.

 

  1. A szimpózium munkacsoport (Symposium Working Group) képviselője beszámolójában kiemelte, hogy az egy nappal korábban megrendezett ABCD konferenciát veszik alapul a jövőben, és a járványra tekintettel lehetséges témaként jelölte meg az ellenállóképesség fokozását és a készenlétet („resilience and readiness”) és a tartalékosok e célú felkészítését. Hozzátette: a téma megválasztásában figyelembe veszik az új, német elnökség elképzeléseit és a járványhelyzet alakulását.

 

  1. A jogi bizottság (Legal Committee) elnöke röviden bemutatta a bizottság tagjait, majd a közeljövőben megoldandó feladatokat ismertette: a szervezet alkotmányának (Constitution) egységes szerkezetbe foglalását, a szervezeti és működési szabályzat áttekintését, továbbá a beszerzési szabályzat (purchasing guidelines) megújítását, amelyhez szakértőt kívánnak felkérni. A honlap jogi témájú tartalmai is megújításra szorulnak, emellett a hadijogi (Law of Armed Conflicts, LOAC) képzések anyagait is javasolta frissíteni, szcenárió-alapúvá átalakítani. A bizottság évente felülvizsgálja az éves MILCOMP verseny hadijogi tesztjét, e téren további jogászok bevonása szükséges.

 

  1. A CIOR Nyelvi Akadémia (CIOR Language Academy) vezetője rövid beszámolójában elsőként arról tájékoztatott, hogy a járvány miatt a 2020. évi programok elmaradtak. A téli (ismeretfrissítő) kurzusok megszervezése jelenleg nem lehetséges, minden erőforrást a 2021-es újrakezdésre összpontosítanak, a nyelvtanfolyam helyszíne várhatóan Görögország. Várható továbbá a weboldalon és a Facebook-profilon elérhető tartalom frissítése. Beszámolt a NATO IMS és a CLA közös pilot projektjéről, amelya Mobile Teaching Team elnevezéssel indult útjára, és első állomása Marokkó – e tekintetben a NATO IMS döntésére várnak. A Nyelvi Akadémia működési költségeit saját maga fedezni tudja, de továbbra is szükséges a CIOR támogatása a hosszú távú befektetések és az ösztöndíjak juttatása érdekében. A járvány miatt ugyanakkor a jövő évi programok, az újrakezdés is bizonytalan.

 

  1. A kapcsolattartásért felelős bizottság (CIOR Outreach Committee), amely a CIOR-on belül egyfajta diplomáciai testületként is működik, 2020. szeptember 30-ától új elnök vezetésével működik. A jövőben elsősorban a nemrég taggá vált kelet-európai országokra és Portugáliára kívánnak összpontosítani.

 

A bizottsági beszámolókat követően a Tanács ülésének ünnepélyes zárására került sor, amelynek keretében elsőként a svéd tartalékos szövetség elnöke, Peter Winroth alezredes úr osztotta meg gondolatait a résztvevőkkel, és a svéd tartalékos szövetség arany emlékérmével tüntette ki Adrian Walton ezredes urat, a CIOR főtitkárát, továbbá Andre Lilleleht őrnagy urat, az észt tartalékos szövetség főtitkárát. Ezután Chris Argent ezredes úr, a CIOR elnöke adta át a CIOR emlékérmet számos ország képviselőjének, majd átadta a szót a főtitkárnak, hogy ossza meg záró gondolatait – végül maga is rövid záróbeszédet mondott, kiemelve, hogy a CIOR jelentőségét újra fel kell építeni, elsősorban a NATO számára, s hogy a járvány idején kialakult megoldásokat továbbra is alkalmazni kell, sőt a munka egy része a jövőben állandó jelleggel digitális úton folyhat. Szükséges, hogy a szervezet ráfordításai és a konkrét eredmények egyensúlyba kerüljenek. Végül megköszönte az elmúlt két év munkáját, hangsúlyozva, hogy megtiszteltetés volt a CIOR elnökének lenni.

 

Zárásként az új német elnökség üdvözölte a CIOR tagországokat és az elnökség mottóját idézve („Resilience and visibility of our reserves” – Tartalékerőink ellenállóképessége és láthatósága) ismertette a fő célkitűzéseket: a mostani nehéz helyzetben a társadalmak ellenállóképességének erősítését és a CIOR láthatóbbá tételét a tartalékosok számára. Végül bemutatta az új elnökség tagjait.

 

Kiegészítés:

A Tanács ülésének utolsó napján díszvendégként vett részt és az első bizottsági beszámolót követően felszólalt Celia Harvey vezérőrnagy asszony, az Egyesült Királyság szárazföldi erőinek parancsnokhelyettese. Beszédében rámutatott, hogy a járvány alatt számos új működési módot tanultak meg a tartalékos erők egyúttal gratulált a CIOR-nak az alkalmazkodáshoz. Hangsúlyozta, hogy a tartalékos erők szervezésének számos modellje létezik, így tanulhatunk egymástól. Az Egyesült Királyságban a „whole force” koncepciót követik, amelynek lényege, hogy minden szerepet, amelyet az aktív állományúak betöltenek, tartalékosok is betölthetik. Éppen ezért figyelmet fordítanak a tartalékosok és az aktív állományúak együttes képzésére, gyakorlatozására.

 

 

matasz.com

dr. Szaló Péter t. őrnagy

dr. Kintzly Péter Szabolcs t. főhadnagy