De mit is kell tudni erről a többfeladatú típusról? Először is azt, hogy a brazil Embraer katonai és polgári piacra szánta ezt a gépet, a közepes teherszállítók piacát megcélozva. A legnagyobb vetélytárs egyértelműen a Lockheed Martin C-130J Super Hercules, mely a nyugati világ legelterjedtebb típusának számít kategóriájában.

A brazil vállalat azonban mert nagyot álmodni. Fogták a már jól bevált E190-es utasszállító repülőgépének szárnyait, a világ egyik legmegbízhatóbbnak számító General Electric GECF34-es sugárhajtóműből kettőt és készítettek hozzá egy új, immár rámpás törzset. Ugyanakkor elindult egy másik fejlesztési vonal is: itt már egyértelműen egy Super Hercules-kategóriájú, katonai teherszállító gép kialakítása volt a cél, melyet 2007 áprilisában, a Rio de Janeiroban megrendezett Latin America Aero & Defense védelmiipari szakkiállításon már C-390-esként mutattak be – egyelőre csak makett formájában.

A programot végül a 2009-es kiállításon indították el hivatalosan is, természetesen Luiz Ináció Lula da Silva, Brazília akkori elnöke jelenlétében és személyes áldásával. A szép lassan elkészülő prototípus hasznos terhelését 23 tonnára „lőtték be” a mérnökök. A Super Hercules 19 tonnát tud és négy turboprop hajtóművel repül. A KC-390-es azonban gyorsabb és magasabbra képes kapaszkodni, köszönhetően a két, egyenként 139,4 kN-os tolóerejű, nagy kétáramúságú IAE V2500-E5 sugárhajtóműnek. 870 km/h-s utazósebesség, 11 ezer méteres csúcsmagasság, teljes terheléssel is 2820 kilométeres hatótávolság: a KC-390-es már egy kategóriával „feljebb” dolgozik, mint a Super Herky.

A végleges tervek 2013 márciusára készültek el, majd az első, PT-ZNF lajstromjelű prototípus 2015. február 3-án szállt fel először. 2016. április 28-én követte őt társa, a PT-ZNJ lajstromjelet kapott protogép is.

A gép „lelke” a 185 méter hosszú, 3,45 méter széles és 2,95 méter magas tehertér, mely egy rámpában végződik, így a járművek, konténerek, paletták könnyen elhelyezhetőek a géptörzsben. A kis nyomású, erős futóművek miatt a gép képes le- és felszállni a kevéssé előkészített, köves vagy füves területen lévő előretolt pályákon is. A pilótafülke a XXI. századnak megfelelően a számítógép vezérelte kormányokon (fly-by-wire) kívül digitális, HUD-dal (szemmagasságú kijelzővel) felszerelt, s a világítása miatt alkalmas éjellátó szemüveggel végzett repülésekre is.

A repülőgép önvédelméről a vevő kívánságának megfelelően beépített elektronikai hadviselési rendszer (Portugália az izraeli Elbit Systems integrált megoldását választotta gépeihez) , infra- és radarcsapda-szórók, radar- és lézerbesugárzásjelző gondoskodhat. A sokoldalú teherhordás mellett az ejtőernyősök ugratásánál vagy a speciális, ernyőkkel felszerelt teherpaletták ledobásánál is hasznos a hátsó rámpa.

A gép egyik fontos képessége a légiutántöltés lehetősége. Nem csak maga a KC-390-es képes merev töltőcsonkján keresztül kerozint felvenni repülés közben, hanem a szárnyai alá felszerelhető egy-egy Cobham 912E hajlékonycsöves utántöltő konténer, így egyszerre két, merev töltőcsonkkal felszerelt repülőgépet képes üzemanyaggal ellátni –akár a magyar JAS-39EBS HU Gripeneket.

A megrendelések eddig három országból érkeztek. A brazil légierő a 2014-ben megrendelt 28-ból már három gépet vett át, melyeket a COVID-19 elleni küzdelemben is aktívan használtak. 2019 júliusában a NATO-tagország Portugália rendelt öt KC-390est és egy szimulátort.

Érdemes megjegyezni, hogy mindkét légierőnél a korábbi generációs C-130 Hercules-ek váltótípusaként érkeznek a sugárhajtású KC-390-esek. S végül hazánk lett a harmadik felhasználó, egyben második NATO-tag vásárló, a most bejelentett, két repülőgépes megrendeléssel.

Két KC-390-es katonai szállítórepülőgép beszerzéséről írt alá szerződést november 17-én a Honvédelmi Minisztériumban Korom Ferenc vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka, Jackson Medeiros De Farias Schneider, a brazil Embraer Defense and Security cég elnöke és João Bosco da Costa kereskedelmi igazgató. Az ünnepélyes aláíráson részt vett dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter, José Luiz Machado e Costa, Brazília magyarországi nagykövete, valamint Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos és Kilián Nándor vezérőrnagy, légierő haderőnemi szemlélő is.

Korom Ferenc vezérezredes az aláírást követően hangsúlyozta: a jelenlegi pandémiás helyzettől és az abból fakadó gátló tényezőktől függetlenül a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program nem állt meg, a mai aláírás pedig a folyamat jelentős állomása. A negyven éven keresztül szolgáló szállító repülőgépek néhány hónappal ezelőtti elbúcsúztatását követően támadt űrt a KC-390-esek töltik majd be. Mint a Magyar Honvédség parancsnoka fogalmazott, az első etapban a haderő beszerezte azokat a szállító repülőgépeket, amelyekkel a magyar katonákat a világ bármely pontjára el lehet szállítani, az új repülőgépek pedig az anyagszállítás és a zavartalan utánpótlás biztosítására szolgálnak majd. Korom Ferenc vezérezredes köszönetet mondott mindenkinek, aki közreműködött a megállapodás létrejöttében.

„A 2018-ban beszerzett, főként személyszállításra használható A319 és a Falcon 7X repülőgépek mellé 2023-24-ben megérkeznek Magyarországra a nagyméretű terhek hadszíntéri célba juttatására is alkalmas KC-390-esek” – mondta az aláírást követően Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos. Mint rámutatott, ezzel teljessé válik a honvédség légi szállítási, kimenekítési, légideszant és légi utántöltő képességének fejlesztése. Az elmúlt években sokoldalú flottát szereztünk be a haderőnek, amellyel a felmerülő feladatok legszélesebb spektrumát tudjuk biztosítani nemzeti keretek között, szuverén módon. Jackson Schneider, az Embraer elnök-vezérigazgatója úgy fogalmazott: nagy megtiszteltetés, hogy Magyarország kormánya és a Magyar Honvédség a piacon fellelhető legkorszerűbb többfeladatú szállítógépet választotta.

A megállapodás értelmében a honvédség úgynevezett rámpás szállítógépeket kap, amelyekkel hadműveleti körülmények között is képes lesz 23 tonna tömegig nagyméretű terhek, katonai felszerelések, járművek és személyi állomány – 80 felszerelt katona vagy 60 ejtőernyős – célba juttatására. Különleges kialakítása révén a gép alkalmas betonozott repülőtéren kívüli, rossz minőségű terepviszonyok közötti fel- és leszállásra, továbbá ejtőernyős légideszant-műveletek kiszolgálására is. Felszereltsége lehetővé teszi a vészhelyzeti kimenekítést, illetve a nagy létszámú beteg- és sebesültszállító feladatok végrehajtását is. A beszerzéssel a honvédség teljesen új képességgel gyarapodik. A KC-390-es típus alkalmas harci repülőgépek légi utántöltésére, valamint saját hatótávolságának és repülési idejének növelése érdekében üzemanyag felvételére repülés közben. A beruházás a NATO számára is hiánypótló fejlesztést jelent a régióban. Portugáliát követően Magyarország a második európai ország és NATO-tagállam, amely a KC-390 mellett döntött.

A szerződés a kezdeti alkatrészcsomagon és a kiegészítő felszerelésen, a hajózó- és repülőműszaki állomány átképzésén túl integrált logisztikai támogatásról is rendelkezik. A két repülőgép megérkezése után egy év időtartamban gyári szakembergárda biztosítja majd az állomány szakmai ismereteinek elmélyítését. A beszerzésnek köszönhetően a Magyar Honvédség a közép-európai régió legmodernebb hadszíntéri szállítórepülőgép-képességével rendelkezik majd.