Magyar Tartalékosok Szövetsége Közhasznú Egyesület

ALAPSZABÁLYA

MATASZ alapszabálya 2019.03.30. – PDF formátum

Magyar Tartalékosok Szövetsége Közhasznú Egyesület

Küldöttgyűlése a mai napon az Egyesület Alapszabályát az alábbi tartalommal fogadta el:

I. Általános rendelkezések

1.§.

(1) Az egyesület neve: Magyar Tartalékosok Szövetsége Közhasznú Egyesület

(2) Az egyesület rövidített neve: Magyar Tartalékosok Szövetsége

(3) Az egyesület székhelye: 1087. Budapest, Kerepesi út 29/b.

(4) Az egyesület jellege: országos hatáskörű, nemzetközi kapcsolatokkal működő egyesület.

(5) Az egyesület jogállása: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:63.-3:87. §§-ai, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján, önkéntesen létrehozott, választott elnökséggel rendelkező, nyilvántartott tagsággal működő, közhasznú, nonprofit civil társadalmi szervezet, amely önálló jogi személy.

(6) Az egyesület logója: Ívelt talpú, kettős pajzs. A pajzsok széleit vékony fekete színű eltérő vastagságú körvonal határolja. A külső és belső pajzs közötti aranyszínű párhuzamos sávban, a pajzs felső részén az egyesület mozaikneve, balról jobbra a pajzs vonalát követve az egyesület rövidített neve látható. A belső pajzs három egyenlő szélességű piros, fehér, zöld színű sávból áll. A pajzs közepén ezüstszínű kard fekete- aranyszínű markolattal. A pajzs fehér sávjában a kardot zöld színű felső részén nyitott babérkoszorú veszi körül. A lógót az 1. számú melléklet szemlélteti.

(7) Az egyesület jogi személy, mozaik neve: MATASZ

(8) Az egyesület bélyegzője: Körbélyegző, 3,5-4 cm átmérőjű körben, kör alakban, körívvel határolt területen belül, a körívet követve a felső részén, az egyesület teljes neve, az alsó részén a körívet követve, középen BUDAPEST felirat, a közepén az egyesület lógója. A lógó alatt vízszintesen az egyesület alapításának évszáma 2001. látható. A bélyegző lenyomatát a 2. számú melléklet szemlélteti.

(9) Az egyesület zászlaja: Arany zsinórral szegélyezett, fehér színű, téglalap alakú 140 x 90 cm nagyságú zászló, a végét 9 cm-es aranyrojt díszíti. Az alsó és felső szélét befelé mutató piros-zöld színű farkas fogazat szegélyezi. A zászló közepén a MATASZ logója, fölötte félkörívben fekete színű 4,5 cm nagyságú betűkkel MAGYAR TARTALÉKOSOK, alatta félkörívben SZÖVETSÉGE. A zászlót tartó rúd végét 35 cm. nagyságú, aranyszínű, láng formájú ékítmény zárja le.

(10) Az egyesület nem folytat politikai tevékenységet, szervezete pártoktól független. Képviselő jelölteknek és politikai pártoknak anyagi támogatást nem nyújt, és nem fogad el.

(11) Az egyesület az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján közhasznú társadalmi szervezet.

(12) Az egyesület – a honvédelemről és a Magyar Honvédségről valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény alapján – önkéntes alapon, a védelmi igazgatás szervei által koordináltan részt vesz a honvédelmi feladatok ellátásában. Közhasznú tevékenységét a honvédelmi törvény Preambulumában megfogalmazott honvédelmi célok megvalósítása érdekében, a Honvédelmi Minisztériummal, a honvédelem területi és helyi igazgatási szerveivel, és a Magyar Honvédség szervezeteivel és intézményeivel kötött együttműködési megállapodások alapján látja el. A közhasznú tevékenység körében az egyesület az Alapszabály 2.§ szerinti feladatokat látja el.

(13) Az Egyesület a Honvédelmi Sportszövetség alapító tagja.

(14) Az Egyesületet létesítő személyek (alapító tagok) neve és lakóhelye

(Ptk. 3:5. § d) pontja alapján)

II. Az egyesület céljai, és a célok megvalósítását szolgáló eszközök

2. §.

(1) A Magyar Honvédség tartalékos állományának összefogása, érdekeik védelme és képviselete. 2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 18. § (4), 41. §

(2) Híd szerepének betöltése Magyarország hadereje és a magyar társadalom között. 2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 18. § (4), 41. §.

(3) A Honvédelmi Minisztériummal kötött együttműködési megállapodás szerint, a kölcsönös előnyök alapján szervezett, rendszeres kapcsolattartás a Honvédelmi Minisztériummal, a honvédelem területi és helyi igazgatási szerveivel, és a Magyar Honvédség szervezeteivel és intézményeivel. 2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 18. § (4), 41. §.

(4) A haza védelme társadalmi támogatottságának erősítése, aktív részvétel a hazaszeretetre és a honvédelmi elkötelezettségre való nevelésben, a honvédelmi ismeretek oktatásában. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 4. § (1) a)-u).

(5) Közreműködés a nemzeti haderő önkéntes jellegének erősítésében.

(6) A NATO országok tartalékos szervezeteivel való kapcsolattartás és együttműködés, valamint az euró-atlanti integráció elősegítése.

(7) A katonai etika és viselkedési módok elfogadtatása, értékeinek megőrzése és képviselete.

(8) A védelmi igazgatás szervei által koordináltan részvétel a katasztrófák elleni védelemben. 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 2. § (1).

(9) A magyar katonai hagyományok ápolása, a bajtársiasság és barátság elősegítése. 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 61/B § (3).

(10) Az egyesület közreműködik a hadisírok felkutatásában, feltárásában, a hősi emlékművek gondozásában és a kegyeleti tevékenységek végrehajtásában. 2011. évi CLXXXIX. törvényv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 2., 12., 18.

(11) Az egyesület tagjai fizikai állapotának megőrzése, sportversenyeken és kulturális programokban való részvétel biztosítása. 2004. évi I. törvény a sportról 49. § c)-e).

(12) Tájékoztatás a Magyar Honvédség nemzetközi tevékenységeiről, azok tapasztalatairól.

(13) Az egyesület tagjai, valamint a tartalékos és a potenciális hadköteles állományból tényleges katonai szolgálatot teljesítők és családjuk helyzetének figyelemmel kisérése, az estleges problémák megoldásának segítése, érdek- és jogvédelmük ellátásában való részvétel.

3. §.

(1) Az egyesület kiadja az egyesület célkitűzéseit szolgáló alkalmi és időszakos kiadványokat és működteti a honlapját (www.matasz.com).

(2) Az egyesület együttműködik a hazai és a külföldi, hasonló tevékenységet folytató – az adott állam, védelmi minisztériuma által elismert – társadalmi szervezetekkel.

(3) Az egyesület támogatja mindazon állampolgári szerveződéseket, amelyek feladatul tűzték ki a hazafiasságra nevelést, ha velük együttműködési megállapodással rendelkezik.

(4) Az egyesület közhasznú szolgáltatásait a tagjain kívül mások is igénybe vehetik, melynek módját a vonatkozó hirdetményben közzétett határozat tartalmazza.

III. Az egyesület gazdálkodása

4. §.

(1) Az egyesület éves költségvetési terv alapján gazdálkodik. Bevételei a tagdíjakból, magán és jogi személyek támogatásaiból, valamint pályázatokból képződnek, a felajánlások elfogadásához az elnökség határozata szükséges.

(2) Az egyesület választott tisztségviselői tisztségük ellátásáért fizetésben és tiszteletdíjazásban nem részesülhetnek, költségtérítésre viszont jogosultak.

(3) Az egyesület gazdasági és vállalkozási tevékenységet az elnökség döntése alapján csak a közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve folytathat. Az egyesület befektetési tevékenységet az elnökség által elfogadott befektetési szabályzat alapján folytathat.

(4) Az egyesület gazdálkodása során elért eredménye nem osztható fel, az csak a 2.§-ban meghatározott feladatokra fordítható.

(5) Az egyesület könyvelőt, könyvvizsgálót alkalmazhat.

(6) Az egyesület tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait évente a Hirdetőtábláján valamint a saját Honlapján nyilvánosságra hozza.

IV. Az egyesületi tagság keletkezése

5. §.

(1) Az egyesület –rendes, –tiszteletbeli, –pártoló tagja lehet, minden erkölcsileg feddhetetlen, büntetlen előéletű magyar állampolgár, természetes és jogi személy, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, továbbá a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatálya alá tartozó, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkező természetes személy.

a) rendes tag: minden erkölcsileg feddhetetlen, büntetlen előéletű magyar állampolgár, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, vagy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkező természetes személy, illetőleg bármely jogi személy, aki igazolható módon köztartozással nem rendelkezik vele szemben csőd- felszámolási, vagy végelszámolási eljárás nincs folyamatban, valamint kinyilvánítja, hogy tevékenyen részt vesz a szervezet életében, az egyesület céljainak megvalósításában, ismeri az egyesület Alapszabályát, az abban megfogalmazott előírásokat magára nézve kötelezőnek tartja. Vállalja a tagsági díj minden tárgy év március 31-i határnappal történő megfizetését. A tagdíj összegét minden esetben a küldöttgyűlés határozza meg.

b) tiszteletbeli tag: az a természetes személy, aki az Alapszabályban foglalt jogoknak és kötelezettségeknek eleget tesz és a célok megvalósításában személyes tekintélyével, konkrétan vállalt tevékenységével hatékony segítséget kíván nyújtani. A tagok jogai közül a 6. § (1) bekezdés a) –c) pontjai nem vonatkoznak rá.

c) pártoló tag: minden természetes és jogi személy, aki nem kíván rendes tagja lenni az egyesületnek, de az Alapszabályt elfogadja és tevékenységével, anyagi javakkal alkalmilag, illetve rendszeresen támogatja. A pártoló tagok, az egyesülettel kötött megállapodás szerint gyakorolják jogaikat és teljesítik tagdíjfizetési kötelezettségeiket. A tagok jogai közül a 6. § (1) bekezdés a) –c) pontjai nem vonatkoznak rá.

(2) Az egyesület tagfelvételi rendje

a) A Tagjelölt (természetes és jogi személy egyaránt) tagfelvétele a területi szervezetek hatáskörébe tartozik. A Tagjelölt, vagy törvényes képviselője, az egyesület által részére átadott formanyomtatványon „Belépési Nyilatkozat” kitöltésével és aláírásával nyilvánítja ki belépési szándékát, valamint azt, hogy személyes adatainak kezeléséhez hozzájárul. A „Belépési Nyilatkozatot” területi szervezet vezetőségéhez nyújtja be. A Tagjelölt, vagy törvényes képviselője meghallgatását követően, a területi szervezet vezetősége a benyújtást követő 30 napon belül dönt, a Tagjelölt felvételéről. A területi szervezet vezetősége annak a személynek a „Belépési Nyilatkozatát” fogadhatja el, aki vállalja az alapszabály 6. §. (2) pontjában foglalt kötelezettségeket. Elutasítás esetén, jogorvoslatnak van helye, a Tagjelölt az országos elnökséghez fordulhat panasszal.

b) jogi személy tagfelvételi kérelmét elfogadó területi szerv döntése ellen a soron következő küldöttgyűlés vétójoggal élhet többségi döntése (jelenlévő küldöttek 50 %-a + 1 fő küldött szavazata) alapján. A jogi személy tag törvényes képviselője útján gyakorolja jogait, és teljesíti kötelezettségeit. Tevékenységét a székhely szerint illetékes az általa meghatározott és a MATASZ elnökének bejelentett, területi szervezetben fejti ki.

(3) A tiszteletbeli tagok tagsági viszonya az egyesület küldöttgyűlésén, az elnökség, illetőleg a területi szervek és az egyesület bármely tagjának előterjesztésére, a jelenlévő küldöttek egyszerű többségi határozatával jön létre. A tiszteletbeli tagságot oklevél tanúsítja.

(4) A területi vezetőségek döntésének megfelelően a tagság; a tárgyévi tagdíj tagjelölt által történt befizetésével, a tagnyilvántartásba való bejegyzéssel, és a küldöttgyűlés által meghatározott igazolvány kiállításával, és a tag részére történő átadással jön létre. A területi szerv az előző hó belépőiről köteles a tagfelvételi irat eredeti példányát minden hónap 15-ig megküldeni a MATASZ központi iroda részére. Az összesített tagnyilvántartást az – adatkezelés szabályait betartva – az országos központi irodán kell kezelni.

V. A tagok jogai és kötelezettségei

6. §.

(1) A tag jogai:

a) választójoga van, és az egyesület bármely tisztségére megválasztható;

b) az egyesület küldöttgyűlésén, küldött útján képviselteti magát;

c) szavazati joggal részt vehet a helyi, területi szervezet taggyűlésén (alapszabály 8. . (1));

d) javaslatokat és indítványokat tehet, továbbá panasszal és felszólamlással fordulhat az egyesület illetékes szervéhez, tisztségviselőjéhez;

e) részt vehet az egyesület rendezvényein, képzési, oktatási és kulturális tanfolyamain.

(2) A tag kötelezettségei:

a) fogadja el az egyesület céljait, aktívan működjék közre az egyesület céljainak, feladatainak megvalósításában és a vezető testületek határozatainak végrehajtásában;

b) a vállalt feladatokat teljesítse lelkiismeretesen, becsületesen, és odaadóan, rendszeresen vegyen részt az egyesület tevékenységében;

c) magára nézve kötelezőnek ismerje el az egyesület alapszabályát és tartsa be az alapszabályban foglaltakat;

d) fizesse be határidőre (minden év március 31.-ig) a tagsági díjat;

e) tevékenységével ne veszélyeztesse a szervezet céljainak megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

(3) A tag – természetes és jogi személy egyaránt – nem gyakorolhatja az alapszabályban meghatározott jogait mindaddig, amíg tagdíjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget.

VI. A tagság megszűnése

7. §.

(1) A tagság megszűnik:

a.) kilépéssel, a területi szervezet vezetéséhez írásban történő bejelentéssel;

b.) tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;

c.) fegyelmi büntetésként az elnökség általi kizárással, ha a tag a tevékenységével, vagy a magatartásával az egyesület céljainak megvalósítását veszélyezteti;

d.) elhalálozás, vagy jogutód nélküli megszűnés esetén,

e.) tiszteletbeli tag esetén a cím visszavonásával;

f.) pártoló tag esetén a megállapodás felbontásával.

(2) A tag tagsági viszonyát a területi szervezet vezetéséhez, képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indoklás nélkül megszüntetheti.

(3) Ha a tag nem felel meg a tagság feltételeinek, az alapszabály 6. §. 2. pontban foglalt tagsági kötelezettségeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja. Az elnökség a területi szervezet vezetőségének javaslatát figyelembe véve készíti el előterjesztését. A felmondásról az elnökség előterjesztésére az egyesület küldöttgyűlése dönt.

(4) Amennyiben a tag magatartásával jogszabályt, az Alapszabály rendelkezéseit, az egyesület határozatait sérti, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a szervezet céljaival összeegyeztethetetlen az alábbi, a tisztességes eljárást biztosító szabályok betartása mellett a tag az egyesületből kizárható.

a) fegyelmi büntetésként kizárásra a területi vezetőség, által kijelölt fegyelmi bizottság javaslatára a területi elnökség által kerülhet sor. Az elnökség a tag kizárásról határozó ülésére írásban – az ülés napját megelőzően legalább öt nappal korábban kézbesített értesítővel – köteles meghívni a kizárási eljárással érintett tagot, vagy a képviseletére jogosult személyt. Amennyiben a tag, vagy a képviseletre jogosult személy a szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg, és megfelelő képviseletről nem gondoskodik, úgy az, az eljárás lefolytatásának nem akadálya;

b) a tag kizárásáról döntő elnökségi ülésen a fegyelmi bizottság elnöke ismerteti a tag kizárásával kapcsolatos tényeket;

c) a tag, illetve a képviseletére jogosult személy (a továbbiakban: eljáró személy) számára az ismertetés után lehetőséget kell adni, hogy a kizárásával kapcsolatos álláspontját, érveit, bizonyítékait minden korlátozás nélkül, szabadon előadhassa;

d) a tag előadása után az elnökség tagjai kérdéseket intézhetnek a taghoz;

e) az eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyből az eljárási szabályok megtartásának ki kell derülnie;

f) a jegyzőkönyvet az eljáró személynek is alá kell írni. Amennyiben az eljáró személy a jegyzőkönyv aláírását megtagadja, úgy ezt a tényt a jegyzőkönyvön fel kell tüntetni;

g) a jegyzőkönyvet az elnök által megbízott elnökségi tag vezeti. A jegyzőkönyvet az eljárás befejezését követően, azonnal el kell készíteni;

h) az elnökség az eljáró személy meghallgatását, és a kérdések feltételét követően azonnal meghozza határozatát, amelyet írásba foglal, és ismertet az eljáró személlyel;

i) a tag, illetve képviselője a kizárásáról szóló határozat ellen írásban, a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül az országos elnökséghez címzett fellebbezéssel élhet. A jogorvoslati lehetőségről a tagot a határozatban tájékoztatni kell;

j) a kizárással szembeni fellebbezés elbírálását az elnökség a fellebbezés átvételét követő 60 napon belül elvégzi;

k) a tag kizárásáról szóló határozat fellebbezés hiányában a közlést követő tizenhatodik napon, míg fellebbezés esetén az országos elnökségi ülés döntésének napján jogerős, és életbe lép;

l) a tag kizárásáról szóló határozat jogerőre emelkedésének napjáig a kizárási eljárással érintett tag tagsági jogait gyakorolhatja, kötelezettségeit teljesítenie kell.

(5) A tiszteletbeli tagságot, a fenti szabályok értelemszerű alkalmazásával, a küldöttgyűlés visszavonhatja.

(6) A tagsági viszony megszűnésekor a tag köteles tartozásait rendezni és a használatában levő, az egyesülettől átvett vagyontárgyat visszaszolgáltatni.

VII. Az egyesület szervezete

8. §.

(1) Az egyesület szervei és szervezeti felépítése:

a) országos vezető testületek és bizottságaik;

b) a területi (megyei, fővárosi) vezető testületek és bizottságaik;

c) a helyi szervezetek (városok, falvak, községek, klubok) vezető testületei és bizottságaik.

d) országos szervezet, országos tagozatok, területi (megyei, fővárosi) szervezetek, városok, falvak, községek, klubok szervezetei.

(2) Az országos vezető testületek és bizottságaik, valamint a területi és helyi szervezetek, vezetőségei és bizottságai:

a) akkor határozatképesek, ha üléseiken tagjainak több mint a fele jelen van;

b) minden tagját – az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 38.§-a, és a Ptk 3:19. § 2. a-f szerinti kizárás figyelembe vételével –, egy szavazat illeti meg;

c) határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozzák, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt;

d) ülései nyilvánosak, azonban az elnök zárt ülés tartását is elrendelheti.

(3) A küldöttgyűlésnek, vagy a taggyűlésnek határozatképtelenség miatti elhalasztása után másodszorra – azonos napirenddel – összehívott ülése a megjelentek számától függetlenül határozatképes, ha erről a tagokat előzetesen írásban értesítették.

(4) Az ülésekről jegyzőkönyvet, vagy emlékeztetőt kell készíteni. Ha a döntéshozó szerv ülésén hozott határozatot be kell nyújtani a nyilvántartó bírósághoz, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök aláírásával hitelesít.

(5) A küldöttgyűlés (taggyűlés) és az elnökség határozatait külön iratban kell rögzíteni, azokról nyilvántartást kell vezetni, illetőleg a határozatok egy példányát a MATASZ központi irodája küldi meg – igazolható módon – írásban, postai vagy elektronikus úton minden területi szervezet elnökségének illetve az országos elnökség tagjainak a Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak, valamint a tagozatok vezetőinek. A határozatok tárát a központi iroda kezeli, feltüntetve a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a támogatók és ellenzők számarányát, nyilvános szavazás esetén személyét.

(6) Az országos egyesület szolgáltatásait, igénybevételének módjait, valamint beszámolóit, döntéseit, az egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán, valamint az egyesület internetes honlapján hozza nyilvánosságra. Az egyesület működése során keletkezett, adatvédelmileg nem korlátozott egyesületi iratokba az egyesület bármely tagja betekinthet annak székhelyén, előzőleg egyeztetett időpontban.

(7) A tisztségviselők választási rendjére vonatkozó közös szabályok:

a) a választást jelölés előzi meg, ahol törekedni kell a többes jelölésre;

b) a szavazás titkosan történik, azonban egy jelölt esetén a választás a küldöttgyűlés többségi határozata alapján, nyílt szavazással történhet.

c) az a jelölt tekinthető megválasztottnak, aki a legtöbb érvényes szavazatot megkapta;

d) a választás eredménye ellen óvás nyújtható be, amelyeket a szavazatszedő bizottságnak kell elbírálnia;

e) további vita esetén a küldöttgyűlés (taggyűlés) dönt.

(8) A választott tisztségviselő, vagy annak jelölt személy, köteles előzetesen bejelenteni, ha más közhasznú szervezetnél vezető tisztséget tölt be. A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az egyesületvezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

VIII. Az egyesület működésének alapvető szabályai

9.§

A legfőbb szerv, valamint az ügyintéző és képviseleti szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

(2) Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

(3) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a) a legfőbb szerv, illetve az ügyintéző és képviseleti szerv elnöke vagy tagja,

b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,

c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott alapcél szerinti juttatást –, illetve

d) az a)–c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója és hozzátartozója.

(Ptk. 8:1. § (1) 1. közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér;

2. hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa;

(4) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –,

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki;

b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel;

c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki;

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte.

(5) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

IX. Az egyesület országos vezető testületei

10. §.

(1) Az egyesület országos vezető testületei:

a) a küldöttgyűlés;

b) az elnökség;

c) a Felügyelő Bizottság.

(2) Az országos elnökség munkáját segítik az állandó bizottságok, valamint az esetenként megalakított bizottságok, melyek az elnökség irányításával működnek, és vezetőik az elnökségnek kötelesek beszámolni. Az állandó, vagy eseti bizottságokba az egyesület bármely tagja javasolható illetve megválasztható, aki az egyesületi tagságból adódó kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett, illetve tesz.

(3) Az azonos érdeklődésű egyesületi tagok – az elnökség jóváhagyásával, és irányítása mellett – szakmai tagozatokat, szekciókat hozhatnak létre. Vezetőik az elnökségnek kötelesek beszámolni.

(4) Ha az elnökség, vagy a Felügyelő Bizottság létszáma a határozatképességet egy fővel meghaladóra csökken, a kiegészítés érdekében a küldöttgyűlést 60 napon belüli időpontra össze kell hívni.

X. A küldöttgyűlés

11. §.

(1) Az egyesület legfőbb szerve a küldöttgyűlés, amely a tagok összességének képviselete. Az egyesületet érintő minden kérdésben döntési joggal rendelkezik.

(2) A területi szervezeteket szavazati joggal ötven természetes, vagy jogi személy rendes tagig az elnök, akadályoztatása esetén a területi taggyűlésen meghatározott helyettesi sorrend szerinti személyek képviselik. Minden további megkezdett ötven természetes vagy jogi személy rendes tagig egy-egy a területi taggyűlésen megválasztott küldött képviseli a területi szervezeteket. A jogi személy rendes tag törvényes képviselője a szavazati jogát a székhelye szerint illetékes, vagy általa meghatározott és a MATASZ elnökének bejelentett területi szervezetben gyakorolja. A Tagszervezet elnöke (vezetője), vagy törvényes képviselője az országos küldöttgyűlésen előzetes bejelentést követően és a küldöttgyűlés megkezdésekor a jelenlévők szavazat többsége (jelenlévő küldöttek 50 %-a + 1 fő küldött szavazata) esetén, tanácskozási joggal részt vehet.

(3) A küldöttgyűlés ülését az elnök, meghívó küldésével vagy közzétételével hívja össze.

(4) A meghívónak tartalmaznia kell

a) a jogi személy nevét és székhelyét;

b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;

c) az ülés napirendjét;

d) megismételt küldöttgyűlés esetén annak feltételeit, és szabályait.

(5) A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

(6) A küldöttgyűlésen tanácskozási joggal vesz részt:

a) az egyesület tiszteletbeli tagjai, és az elnökség által a küldöttgyűlésre meghívottak;

b) az elnökség tagjai, és a működő szakmai tagozatok, szekciók vezetői, valamint

c) a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai.

(7) A küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörei:

a) elfogadja, vagy módosítja az alapszabályt;

b) meghatározza az egyesület tevékenységét, hosszú távú programját és szakmai céljait;

c) megválasztja az egyesület, vezető tisztségviselőit, így az egyesület elnökét, az alelnökeit, és

d) elnökség tagjait (4 fő), melynek legfeljebb egyharmada választható az egyesület tagjain kívüli személyekből, (Ptk. 3:79. § (3)),

e) valamint a Felügyelő Bizottság elnökét és tagjait. A vezető tisztségviselők jelölése és választása során törekedni kell arra, hogy egy személy csak egy választott funkciót töltsön be az egyesületnél.

f) dönt a tiszteletbeli tagsági cím adományozásáról, és tiszteletbeli elnököt, tiszteletbeli elnökségi tagokat, valamint társadalmi elnököt választhat,

g) dönt az esetleges visszahívásokról, illetve cím visszavonásokról;

h) dönt más társadalmi szervezettel való egyesülés, szétválás, kimondásáról, és ez estben dönt az egyesület vagyonáról is;

i) a tagfelvétel jogerőre emelkedik, amennyiben a soron következő küldöttgyűlés nem gyakorolja vétó jogát,

j) dönt a jogi személy tag felvételéről;

k) jóváhagyja, vagy módosítja az Etikai és Fegyelmi Szabályzatot;

l) beszámoltatja a Felügyelő Bizottságot;

m) elfogadja a testületi beszámolókat, az elnökség éves beszámolóját és a költségvetési beszámolót, s ezzel egyidejűleg az egyesület közhasznúsági jelentését;

n) jóváhagyja az egyesület éves tervét és meghatározza az egyesület költségvetését.

o) dönt az egyesület feloszlásának kimondásáról, a feloszlás kimondását követően az egyesület vagyonával kapcsolatban a Ptk. 3:85. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

(8) A küldöttgyűlés dönthet az egyesület működését érintő bármely más kérdésben.

(9) A küldöttgyűlés nyilvános, azonban a küldöttek egyharmadának egyetértésével dönteni lehet a nyilvánosság kizárásáról, ha az ülés témája adatvédelmi vagy személyiségi jogot érint.

(10) A küldöttgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Az összehívásról az elnök gondoskodik a napirend írásbeli közlésével. A küldöttgyűlést akkor is össze kell hívni, ha ezt az elnökség tagjainak több mint 50 %-a, vagy a működő szervezetek fele, vagy a tagság legalább 10 %-a a cél megjelölésével kívánja, vagy a Felügyelő Bizottság kezdeményezi, vagy a bíróság elrendeli.

(11) Az évenként összehívott küldöttgyűlésen az alábbi napirendeket kötelezően tárgyalni kell:

a) az egyesület tevékenységéről szóló beszámoló jóváhagyása,

b) az egyesület éves pénzügyi tervének, valamint az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a 2000. évi C. törvény a számvitelről rendelkezései szerint készített beszámolójának megvitatása és elfogadása,

c) a Felügyelő Bizottság beszámolója.

(12) A döntéshozó szerv ülése akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

(13) Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során, figyelmen kívül kell hagyni.

(14) Az egyesület alapszabályának módosításához és az éves beszámoló elfogadásához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

(15) Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló küldöttgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

XI. Az elnökség

12. §.

(1) Az küldöttgyűlések közötti időben az egyesület legfőbb képviseleti, ügyintéző vezető testülete a küldöttgyűlés által öt évre választott, 7 tagú elnökség.

(2) A vezető tisztségviselőket az egyesület tagjai közül kell választani, az alapszabály felhatalmazása alapján a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada választható az egyesület tagjain kívüli személyekből.

(3) Az elnökség üléseit saját ügyrendje szerint, legalább kéthavonta tartja.

(4) Az elnökség ülése személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével is lefolytatható, akkor az időponttól, amikor az egyesület technikailag képessé válik arra, hogy biztosítsa az elnökségi tagok azonosítását és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikációt az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközökön.

(5) Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott ülésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek. Ha a döntéshozó szerv ülésén hozott határozatot be kell nyújtani a nyilvántartó bírósághoz, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az ügyvezető aláírásával hitelesít. (2011. évi CLXXV. törvény 4. §. (6),(7))

(6) Az elnökségi ülést akkor is össze kell hívni, ha ezt az elnökség tagjainak több mint 1/3-a, vagy a működő (az előző egy évben legalább egy rendezvényt lebonyolító) szervezetek fele, vagy a tagság legalább l0 %-a az ok és a cél megjelölésével kívánja, illetve, ha a Felügyelő Bizottság kezdeményezi, vagy a bíróság elrendeli.

(7) Hatáskörébe tartoznak a küldöttgyűlés által meghatározott feladatok, valamint a halasztást nem tűrő ügyek intézése. Tevékenységéről köteles beszámolni a küldöttgyűlésnek.

(8) Az Alapszabály módosítása esetén, annak küldöttgyűlésen történt elfogadását követően a szükséges mértékben módosítja a Szervezeti és Működési Szabályzatot, az Etikai és Fegyelmi Szabályzatot;

(9) Az elnökség üléseit az elnök, írásban, a napirend közlésével hívja össze.

10) Az elnökség ülésein tanácskozási joggal részt vehet:

a) az elnökség tiszteletbeli tagja;

b) a társadalmi elnök

c) a szakmai tagozat, szekció vezetője;

d) Felügyelő Bizottság elnöke

e) a területi szervezetek elnökei, akadályoztatásuk esetén a területi taggyűlésen meghatározott helyettesi sorrend szerinti személyek, valamint

f) a jogi személy tag törvényes képviselője;

g) az irodavezető;

h) az ügyintéző(k);

i) az elnök által felkért személy.

XII. Az elnökség tagjai (tisztségviselői), feladat és hatáskörük

Az elnök

13. §.

(1) Az egyesület legfőbb tisztségviselője az elnök, aki az elnökség közreműködésével irányítja az egyesület tevékenységét.

(2) Az elnök:

a) képviseli az egyesületet, személyes kapcsolatot tart a Szövetség legfontosabb együttműködő partnereivel, tevékenységéről folyamatosan tájékoztatja az Elnökséget, és a megyei szervezeteket. A megyei szervezetekkel való tájékoztatásban és kapcsolattartásban munkáját az irodavezető és az ügyintéző(k) segítik;

b) két elnökségi ülés között dönt az egyesület napi ügymenetét érintő kérdésekben, döntéseiről a soron következő elnökségi ülésen tájékoztatja az elnökséget;

c) összehívja a küldöttgyűlést, az elnökség üléseit, azokon elnököl, vagy kijelöli a levezető elnököt;

d) intézkedik az egyesület költségvetésének és költségvetési beszámolójának összeállításáról;

e) gyakorolja a bankszámla feletti rendelkezési jogot önállóan, és utalványozási joggal rendelkezik 500.000 forint értékhatárig, illetve ezen értékhatár felett, az elnökség bármely tagjával együttesen;

f) gyakorolja az egyesület alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat;

g) az elnökség határozata alapján önállóan jogosult az Egyesület nevében és képviseletében harmadik személlyel szerződést kötni. Az elnök az Egyesület nevében és képviseletében harmadik személlyel való szerződéskötési jogát írásban átruházhatja az általa kijelölt egyesületi tagra, aki az elnökség határozata alapján önállóan jogosult az Egyesület nevében és képviseletében harmadik személlyel szerződést kötni.

h) közvetlen, folyamatos kapcsolatot tart az alelnökökkel, a Felügyelő Bizottság elnökével és a tanácsadó testület elnökével, a területi elnökökkel, az országos hatáskörű szekciók, tagozatok vezetőivel, valamint az általa az egyesület működésének elősegítésére felkért, megbízott személyekkel.

(3) Az elnök írásban történő lemondása, vagy tagsági viszonyának megszűnése esetén, 60 napon belül, össze kell hívni a küldöttgyűlést, az új elnök megválasztása érdekében. Ezen idő alatt az elnöki feladatot az elnökség által kijelölt alelnök látja el.

(4) Az egyesület küldöttgyűlése határozatlan időre tiszteletbeli elnököt választhat. A tiszteletbeli elnök, megválasztásával az elnökség tiszteletbeli tagjává válik.

(5) Az egyesület küldöttgyűlése határozatlan időre társadalmi elnököt választhat. A társadalmi elnök megválasztásával az egyesület társadalmi kapcsolatainak egyik fő segítőjévé válik, az elnökség ülésein tanácskozási joggal vehet részt.

XIII. Az alelnökök

14. §.

(1) Az alelnökök (2 fő) a szervezeti munkában prioritást élvező területek felelősei, az elnököt – annak felhatalmazásával – adott funkcionális területen helyettesítik, munkájukat az elnök irányítása mellet, az elnökségnek beszámolva végzik.

(2) Közvetlen, folyamatos kapcsolatot tartanak a Szervezeti Működési Szabályzatban meghatározott területi elosztásnak megfelelően a megyei és budapesti szervezetek elnökeivel, valamint a tagozatok vezetőivel.

(3) Az elnökség határozata alapján önállóan jogosultak az Egyesület nevében és képviseletében harmadik személlyel szerződést kötni, amennyiben az elnök ezen jogát írásban átruházza.

(4) Az elnök távolétében, illetőleg írásos megbízás esetén, képviselik az egyesületet, ellátják az elnök által meghatározott, hatáskörükbe tartozó feladatokat, kivéve a munkáltatói jogok közül a munkaviszony létesítését és megszüntetését.

(5) Az elnök munkáját a kialakított munkamegosztás szerint, de különösen a gazdálkodás, a szervezés, az egyesület működésével és a közhasznúsági feladatokkal kapcsolatos kérdésekben, munkatervek és beszámolók előkészítésében segítik.

(6) Kiemelt feladatuk az önkéntes tartalékosi rendszer támogatása, az ifjúsági és honvédelmi nevelési tevékenység, valamint az egyesület gazdasági tevékenységének szervezése.

XIV. Az elnökségi tagok

15. §.

(1) Az elnökségi tagok (4 fő) végrehajtják mindazon feladatokat, melyeket a küldöttgyűlés, vagy az elnök, vagy az elnökség rájuk bíz.

(2) Vezetik és irányítják az egyesület tevékenységének azon részterületeit, melyeket az elnökség az ügyrendjében részükre szabályozottan előír, és annak eredményességéről évente beszámolnak.

XV. Irodavezető

16.§

(1) Az egyesület alkalmazottja, ügyintéző tisztviselője, az irodavezető, az SZMSZ szerint látja el feladatát, vezeti a központi irodát, irányítja annak hivatali és adminisztratív munkáját.

(2) Az elnök illetve az elnökség által meghatározott kérdésekben, az elnök írásos felhatalmazás alapján képviseli az egyesületet.

(3) Az elnökséggel együttműködve összehangolja az egyesület tevékenységét, biztosítja az alapszabály szerinti működést.

(4) Irányítja az ügyintéző(k) napi tevékenységét.

(5) A közhasznúsági törvény követelményei szerint nyilvántartja az elnökség döntéseit, vezeti a Határozatok Tárát.

(6) Gondoskodik a küldöttgyűlések és az elnökségi ülések jegyzőkönyveinek, valamint emlékeztetők, az egyesületi nyilvántartások naprakész vezetéséről, őrzéséről, a határozatok nyilvántartásáról, azok nyilvánosságának biztosításáról.

(7) Szervezi és koordinálja az egyesület által kiírt pályázatok lebonyolítását, végzi más szervek, szervezetek által kiírt pályázatok figyelését, a pályázatok kidolgozását, kidolgoztatását, és azok beadásával kapcsolatos feladatokat.

(8) Figyelemmel kíséri az egyesülettel kapcsolatos jogszabályokat és biztosítja azok végrehajtását, szükség esetén kezdeményezi a határozatok és szabályzatok módosítását.

(9) Előkészíti a küldöttgyűléseket, az elnökségi üléseket, tanácskozási, javaslattételi joggal részt vesz azokon.

(10) Szervezi a küldöttgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtását.

(11) Kapcsolatot tart a területi szervezetekkel.

(12) Irányítja az egyesület PR munkáját.

(13) Előkészíti, illetve készítteti a tájékoztatókat a hírközlő szervek részére az egyesület eseményeiről, tevékenységéről.

(14) Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket számára az egyesület dokumentumai, szabályzatai, munkaköri leírása, vagy a munkáltatója előír, illetve hatáskörébe utal.

(15) A tevékenységéről az egyesület elnökének folyamatosan, az elnökségének az elnökségi üléseken rendszeresen beszámol.

XVI. Ügyintéző(k)

17. §.

(1) Az egyesület alkalmazottja, ügyintéző tisztviselője, az irodavezető szakmai irányítása alatt az SZMSZ szerint és a részére a munkaköri leírásban meghatározottaknak megfelelően látja el munkáját.

(2) Az elnök, az irodavezető és az elnökség munkáját, az értekezletek, ülések és megbeszélések technikai feltételeinek, valamint az adminisztráció és ügykezelési feladatok napi végzésével, segíti. Közvetlen, napi munkavégzését az irodavezetővel egyeztetni köteles.

XVII. A Felügyelő Bizottság

18.§

(1) A küldöttgyűlés az egyesület működésének, gazdálkodásának és vagyonkezelésének ellenőrzésére a Ptk. VIII. cím 3:82. § (1) bekezdése alapján 5 évre Felügyelő Bizottságot, elnököt és kettő tagot választ.

(2) A Felügyelő Bizottság tagja az egyesületben más tisztséget nem viselhet. A Felügyelő Bizottságnak nem lehet tagja az egyesülettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, az egyesületben gazdasági feladatokat ellátó személy, aki az egyesület elnökségének tagjával, illetőleg az egyesületben gazdasági feladatokat ellátó személlyel hozzátartozói kapcsolatban áll. A Felügyelő Bizottság tagjai nem lehetnek egymás hozzátartozói. Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, aki az egyesület cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, illetve az egyesület által a tagjának – tagsági jogviszony alapján – nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást, illetőleg e személyek hozzátartozója.

(3) A Felügyelő Bizottság tevékenységét a Bizottság elnöke irányítja.

(4) A Felügyelő Bizottság éves ellenőrzési terv alapján dolgozik, melyről az egyesület elnökségét tájékoztatja.

A Felügyelő Bizottság feladata:

a) az egyesület törvényes és alapszabályszerű működésének, pénz- és vagyonkezelésének vizsgálata,

b) az egyesület közhasznú tevékenységének felügyelete,

c) az egyesület vezető testületei által meghozott határozatok végrehajtásának ellenőrzése,

d) az egyesület tisztségviselői tevékenységének vizsgálata,

e) az egyesület gazdálkodására és működésére vonatkozó jogszabályok és egyéb kötelező előírások betartásának ellenőrzés,

f) a tagdíjak befizetésének ellenőrzése,

g) az éves mérleg felülvizsgálata,

h) a gazdálkodás célszerűségének, szabályszerűségének, az előirányzott bevételek és kiadások teljesítésének évenkénti vizsgálata,

i) a bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése,

j) az egyesületi vagyon megóvása érdekében szükséges intézkedések megtételének ellenőrzése,

k) évenként megvizsgálni az egyesület költségvetési beszámolóját, és a véleményt írásban közölni az elnökséggel.

(5) A Felügyelő Bizottság tagjai feladataik ellátása során jogosultak az egyesület bármely iratába betekinteni, az egyesület tisztségviselőitől, munkavállalóitól tájékoztatást kérni.

(6) Az ellenőrzések megkezdéséről a Felügyelő Bizottság elnöke tájékoztatni köteles az egyesület elnökét és főtitkárát. Az ellenőrzés során a Felügyelő Bizottság a pénzügyi- gazdálkodási, illetőleg a belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint jár el.

(7) Az ellenőrzés tapasztalatairól a Bizottság elnöke a vizsgálat befejezésétől számított 15 napon belül tájékoztatja az egyesület elnökségét. Ha a vizsgálat szabálytalanságot vagy rendellenességet állapít meg, egyúttal ennek megszüntetésére is fel kell hívni a figyelmet.

(8) A vizsgálatot követő intézkedési terv végrehajtását az abban meghatározott határidő elteltével számított 30 napon belül a Felügyelő Bizottság utóvizsgálat keretében ellenőrzi.

(9) Ha a kifogásolt gyakorlat fennállását az elnökség nem ismeri el, vagy az utóvizsgálat sem vezetett eredményre, a Felügyelő Bizottság közvetlenül az intézkedésre jogosult szervhez fordulhat, szükség esetén kezdeményezheti rendkívüli küldöttgyűlés összehívását. A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) az egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény, mulasztás történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult szerv döntését teszi szükségessé,

b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel.

(10) Az intézkedésre jogosult vezető szervet, a Felügyelő Bizottság indítványára 30 napon belül össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedést nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

(11) A Felügyelő Bizottság tevékenységéről a küldöttgyűlésnek köteles beszámolni.

(12) A Felügyelő Bizottság eljárására a közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvény 11.§ (1)-(5) bekezdéseit, a jelen fejezetben nem szabályozott kérdésekben a Bizottság működésére az elnökség működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

XVIII. Tanácsadó Testület

19.§

(1) Az egyesület elnöke az elnökség jóváhagyásával „Tanácsadó Testületet” hozhat létre. A Tanácsadó Testület a társadalmi, gazdasági élet képviselőiből, külső szakemberekből, illetve a fegyveres erők és szervezetek aktív és nyugállományú tagjaiból állhat.

(2) A Tanácsadó Testület tagjaira illetve a tagok felmentésére az elnök tesz javaslatot és azt az elnökségnek kell jóváhagynia.

(3) Feladata a társadalmi igények szem előtt tartásával az egyesület tevékenységének figyelemmel kísérése, értékelése, véleményezése és javaslatok kidolgozása annak segítése érekében.

(4) A Tanácsadó Testület közvetlen politikai tevékenységet sem az egyesület érdekében sem az egyesület nevében nem folytathat.

(5) A Tanácsadó Testület tagjai tevékenységüket társadalmi megbízatásként látják el, munkabérre, fizetésre, tiszteletdíjra, költségelszámolásra nem jogosultak.

XIX. Az egyesület területi szervezetei

20.§

(1) Az egyesület területi szervezetei a megyei és a fővárosi szervezetek. Vezető szervei a megyei taggyűlés illetve működésük esetén a települési szervezetek által delegált (származtatott, átruházott jogkörben) az alapszabály előírásának megfelelő összetételű küldöttgyűlés, és az általuk megválasztott 3-7 fős területi vezetőség.

(2) A megyei szervezetek, munkájukat központi irányítás, és minden oldalú támogatás mellett, önállóan szervezik, de nem önálló jogi személyek. Kérésükre, a küldöttgyűlés jóváhagyásával származtatott jogi személlyé válhatnak.

3) A területi és helyi szervezetek vezető szervei:

a) a területi, megyei taggyűlés vagy küldöttgyűlés, helyi taggyűlés;

b) területi vezetőség (elnök, alelnök, titkár, 2-4 fő elnökségi tag);

c) a helyi feladatok ellátására alakított bizottságok.

21. §

(1) A működésük esetén a települési szervezetek által delegált küldöttek gyűlése a területei szervezet legfőbb szerve. A területi küldöttgyűlés a működő szervezetek delegált küldötteiből áll.

(2) A területi taggyűlés, küldöttgyűlés évente ülésezik. Dönt a szervezetét érintő területi együttműködési, külföldi együttműködési kérdésekben, feltételek megteremtése és biztosítása, pályázatok, főbb rendezvények, és az adott terület valamennyi kérdésében, melyek nem tartoznak az egyesület küldöttgyűlésének, elnökségének illetve a települési szervezetek illetékességi és hatáskörébe.

(3) A területi taggyűlés vagy küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) döntés az országos küldöttértekezletre delegált küldöttek személyéről;

b) a területi elnökség és tisztségviselőinek (elnök, alelnökök, titkár,) megválasztása, illetve visszahívása;

c) választott vezetőinek beszámoltatása, a beszámoló elfogadása;

d) éves munka és naptári terv, egyéb helyi tervek elfogadása;

e) állásfoglalás a küldöttgyűlés elé kerülő javaslatokról, észrevételekről, megyei feladatok végrehajtásával kapcsolatos tennivalókról, azok végrehajtásának kérdéseiről;

f) döntés, a nemzetközi kapcsolat létesítésének megyei lehetőségeiről;

g) határozat a helyi szervezet feloszlatásáról;

h) döntés az önálló jogi személyiséggé válás kéréséről.

(4) A területi szervezet vezető szervei:

a) területi taggyűlés vagy küldöttgyűlés;

b) területi vezetőség (elnök, alelnökök 2-4 fő elnökségi tag);

c) területi elnök: (Egy személyben felelős az elnökség munkájáért! A két taggyűlés, küldöttgyűlés között dönt, a felmerült kérdésekben, döntéseiről a taggyűlést, küldöttgyűlést, illetve az elnökség illetékes tagjait tájékoztatja. Kapcsolatot tart az országos elnökkel, az országos elnökséggel, betartja az elnökséggel szembeni előírt határidőket, teljesíti a szükséges felterjesztéseket.);

d) területi alelnök (alelnökök);

e) területi titkár;

f) a helyi feladatok összehangolására alakított bizottságok.

(5) A területi vezetőség feladata a központi programok figyelembevételével a helyi igények lehetőség szerinti kielégítése, a helyi kezdeményezések segítése.

XX. Helyi szervezetek

22.§

(1) A Szövetség települési egyesületei, klubjai, sportkörei, a helyi szervezetek. Az egyesület tagjai városokban, falvakban, községekben, legalább tíz tag kezdeményezésére, a területi vezetőség segítségével, települési, iskolai, munkahelyi szervezetet, szakági és általános Önkéntes Tartalékos Klubot alapíthatnak, melyhez a területi elnökségek szakmai segítséget nyújtanak, a klubok működését, a megválasztott vezetőket a feladataikban hivatalosan megerősítik.

(2) A helyi szervezetek megalakulásukkor nem önálló jogi személyek, de a 23. § (2) bekezdés h) pontjában foglaltak szerint azzá válhatnak.

(3) A helyi szervezet, vezető szervei:

taggyűlés;
vezetőség;
elnök;
alelnök/alelnökök;
titkár;
eseti feladatok végrehajtására létrehozott bizottság.

XXI. A helyi szervezet taggyűlése

23.§

(1) A taggyűlés a helyi szervezet legfőbb szerve. A taggyűlés az adott település nyilvántartásában szereplő természetes és jogi személy tagok összessége, minimálisan 10 fő.

(2) A taggyűlés dönt a helyi szervezet működésével kapcsolatos valamennyi ügyben, melyek nem tartoznak a területi küldöttgyűlés, vagy a területi vezetőség hatáskörébe.

(3) A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) döntés, a területi szervezetbe delegált küldöttek személyéről;

b) a helyi szervezet vezetőségének, és tisztségviselőinek (elnök, alelnök, titkár) megválasztása, illetve visszahívása;

c) választott vezetőinek beszámoltatása, a beszámoló elfogadása;

d) éves munkaprogram és munkaterv, egyéb helyi tervek elfogadása.

e) állásfoglalás a területi küldöttgyűlés elé kerülő javaslatokról, észrevételekről, helyi feladatok végrehajtásával kapcsolatos tennivalókról, azok végrehajtásának kérdéseiről;

f) döntés, és javaslat a nemzetközi kapcsolat létesítésének helyi lehetőségeiről;

g) határozat, a helyi szervezet feloszlatásáról;

h) döntés, az önálló jogi személyiséggé válás kérdéséről.

(3) A helyi szervezet taggyűlését évente legalább egyszer, az elnök, a napirend előzetes közlésével hívja össze, továbbá akkor, ha azt a tagok egyharmada, vagy a területi elnökség a cél megjelölésével indítványozza.

(4) Az elnök a két taggyűlés között dönt a felmerült kérdésekről, és döntéseiről a taggyűlést tájékoztatja.

XXI. Hatályba léptető rendelkezések

24.§

(1) Az Alapszabályt a Magyar Tartalékosok Szövetsége a Budapesten, 2001. július 14-én tartott alakuló ülésén elfogadta. Az alapszabály közhasznúság érdekében szükségessé vált, egységes szerkezetbe foglalt módosítását a 2001. november 10-i szabadszállási, illetve a 2003. február 22-i, és 2003. április 25-i budapesti, 2003.- november 22-i balatonkenesei, a 2004. március 26.-i, illetve a 2005. május 28-i szentendrei, 2007. február 28-i budapesti küldöttgyűlés fogadta el. A törvényi változás miatt szükségessé vált módosítást a 2009. február 28-i budapesti küldöttgyűlés elfogadta és egységes szerkezetbe foglalta. Az elnökség létszámcsökkentéséből adódó módosítást a 2009. november 28-i küldöttgyűlés fogadta el.

A törvényi változás miatt szükségessé vált módosítást a 2012. február 25.-i küldöttgyűlés elfogadta és egységes szerkezetbe foglalta. A Fővárosi Törvényszék hiánypótlási felhívására elvégzett módosításokat a 2015. január 31-i küldöttgyűlés elfogadta és egységes szerkezetbe foglalta. Az Alapszabály módosítását 2016. április 23.-i budapesti küldöttgyűlés fogadta el. Az egyesület hatékonyabb működése érdekében szükségessé vált módosítást a 2017. október 14.-i, szentendrei küldöttgyűlés elfogadta és egységes szerkezetbe foglalta.

Az egyesület hatékonyabb működése érdekében szükségessé vált módosítást a 2019. március 30.-i miskolci küldöttgyűlés elfogadta és egységes szerkezetbe foglalta.

(2) Az egyesület, mint közhasznú szervezet tekintetében, az adóellenőrzést a székhelye szerinti adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék, a törvényességi felügyeletet – a közhasznú működés törvényessége tekintetében – a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.

(3) Az egyesület tevékenységére az Alapszabály által nem szabályozott kérdésekben a 2013. évi V. törvény „a Polgári Törvénykönyvről”, illetőleg a 2011. évi CLXXV. törvény „az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról” rendelkezései az irányadóak.

A 2019. március 30-án elfogadott alapszabály módosítások Times New Roman félkövér dőlt betűtípussal kerültek feltüntetésre.

Igazolom, hogy az alapító okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapító okirat módosítások alapján hatályos tartalmának!

Budapest, 2019. március 30.

Novák Mártonné

jegyzőkönyvvezető

Előttünk, mint tanúk előtt:

Aláírás……………………………………… Aláírás……………………………………

Név:………………………………………… Név……………………………………….

Cím:………………………………………… Cím……………………………………….

Széles Ernő ny. dandártábornok

elnök