Magyar Tartalékosok Szövetsége Közhasznú Egyesület
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
MATASZ Szervezeti és Működési Szabályzata – PDF
A Magyar Tartalékosok Szövetsége Közhasznú Egyesület
Szervezeti és Működési Szabályzata
Bevezetés
Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) az – Alapszabályban meghatározott alapelveinek és célkitűzéseinek megfelelően – rögzíti a Magyar Tartalékosok Szövetsége Közhasznú Egyesület (továbbiakban: MATASZ) központi és területi szerveinek és tisztségviselőinek, valamint egyéb adminisztratív szerveinek a szervezeteinek vezetésére, irányítására és működtetésére vonatkozó – az Alapszabály által nem szabályozott – teendőit, rendelkezéseit, a szervezeti működtetés szabályait. A Magyar Tartalékosok Szövetsége Közhasznú Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed a MATASZ tagszervezeteire (a továbbiakban: területi szervezetek), és azok tagjaira. A Szabályzatot a szervezeti és a működési kérdéseket érintően a Magyar Tartalékosok Szövetsége Közhasznú Egyesület Alapszabályával együtt kell kezelni és alkalmazni.
A Magyar Tartalékosok Szövetségének Közhasznú Egyesület székhelye és működésének központi helye: 1087. Budapest, Kerepesi út 29/b.
A Szervezeti és Működési Szabályzat, a Magyar Tartalékosok Szövetsége vezetésének és működésének, a szervezet jellegének megfelelően, az alábbi szabályokat fogalja magában:
– a Magyar Tartalékosok Szövetsége Országos Szervezete működésére jellemző, nagyrészt hosszabb időre érvényes adatokat, alapvető elveket és előírásokat;
– a Magyar Tartalékosok Szövetsége Országos Szervezetének irányítási rendszerét, szervezeti felépítését, általános működési rendelkezéseit, belső szabályait;
– a Magyar Tartalékosok Szövetsége Országos Szervezet tisztségviselőinek jogkörét és feladatait;
– a Magyar Tartalékosok Szövetsége pénzügyi szabályait.
Az SZMSZ betartása, betartatása a Magyar Tartalékosok Szövetsége minden tisztségviselőjének, tagjainak és alkalmazottainak mindenek feletti kötelessége.
I.
Általános rendelkezések
1. A MATASZ jogállása:
A MATASZ, az Alapszabályában rögzített jogállása szerint, önálló jogi személy, amely az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján, közhasznú tevékenységet folytató társadalmi szervezet. A MATASZ a demokratikus önkormányzatiság elve alapján működik, s önálló ügyintéző és képviseleti szervvel, továbbá önálló költségvetéssel rendelkezik.
A Magyar Tartalékosok Szövetsége Ellenőrző Bizottsága a MATASZ ellenőrző szervezete, mely ellátja az Alapszabály által hatáskörébe utalt feladatokat. A MATASZ országos és területi szervei, nyilatkozatait, választott tisztségviselői útján teszi meg. A Magyar Tartalékosok Szövetsége általános irányítását a Küldöttgyűlés, operatív irányítását az elnökség látja el.
2. A Magyar Tartalékosok Szövetsége főbb adatai:
Neve: Magyar Tartalékosok Szövetsége
Közhasznú Szervezet (Fővárosi Bíróság 16.Pk.60.783/2001/7)
Székhelye: 1087. Budapest, Kerepesi út 29/b.
Levelezési cím: 1087. Budapest, Kerepesi út 29/b.
Telefonszáma: 2-36-5403
Fax: 2-36-5101
E-mail:
Honlap: www.matasz.com
II.
A Magyar Tartalékosok Szövetsége szervezeti rendszere és feladata
A MATASZ Magyarország közigazgatási beosztását követő, országos, területi (megyei, fővárosi,) és helyi (városi, községi) vezetőségekből, tagszervezetekből, valamint önálló jogi személyiséggel nem rendelkező, települési tagszervezetekből áll. A területi szervezetek kérésükre, a küldöttgyűlés jóváhagyásával jogi személyként bejegyeztethetők. A szövetség országos irányító szervei az Országos Küldöttgyűlésből, az elnökségből, valamint az Országos Küldöttgyűlés által megválasztott elnökből, alelnökökből és 6 fő elnökségi tagból állnak.
III.
Az Országos Küldöttgyűlés
A szövetség legfőbb képviseleti szerve a tagság delegáltjaiból álló Küldöttgyűlés. A MATASZ Országos Küldöttgyűlését évente legalább egy alkalommal össze kell hívni.
Az Országos Küldöttgyűlés összehívásának előkészítése során az elnök javaslatot tesz a küldöttgyűlés:
– helyére és időpontjára,
– a napirendi pontokra, a napirendek előterjesztőire és az előterjesztések módjára (az egyes előterjesztések írásbeliségére, vagy szóbeliségére való utalást),
– a lefolyást segítő, illetve az előkészítő bizottságok személyi összetételére,
– a meghívandó személyekre.
Az Országos Küldöttgyűlésre szóló meghívónak tartalmaznia kell:
– a küldöttgyűlés megtartásának helyét és idejét,
– a küldöttgyűlés napirendjeit, a napirendek előterjesztőit, az előterjesztés módját,
– tájékoztatást arról, hogy a küldött milyen módon igazolhatja küldöttei jogosultságát,
– határozatképtelenség esetére való eljárást.
Az Országos Küldöttgyűlésről olyan jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyből:
a) az Országos Küldöttgyűlés helye, ideje
b) tárgysorozata,
c) határozatképessége,
d) a jegyzőkönyvvezető személye,
e) a jegyzőkönyv hitelesítőinek személye,
f) a Küldöttgyűlés határozatai (a hozzájuk tartozó szavazati eredményekkel együtt), valamint
g) az egyéb, elhangzott javaslatok, illetve az esetleges vita lényegi érvei egyértelműen kitűnnek.
Az Országos Küldöttgyűlés jegyzőkönyvei 5 évig nem selejtezhetőek.
Az Országos Küldöttgyűlés lefolyása:
– az Országos Küldöttgyűlést a szervezet elnöke, vagy az elnökség által felkért személy vezeti;
– az Országos Küldöttgyűlés tárgysorozatával kapcsolatban a küldöttek szavazati joggal, a meghívottak tanácskozási joggal foglalhatnak állást;
– a küldöttek közül bárkinek lehet a tervezettől eltérő napirendi javaslata, az új javasolt napirendet az Országos Küldöttgyűlés akkor tárgyalja, ha azt a jelen lévő küldötteknek több mint kétharmada, nyílt szavazáson támogatja;
– az Országos Küldöttgyűlést levezető elnök a hozzászólások idejét (indokolt esetben, ha az ügyek tisztázását ez nem akadályozza) korlátozhatja, a korlátozást a jelen lévő küldöttek több mint felének, nyílt szavazáson támogatnia kell;
– ügyrendi kérdésben maximum 2 perc időtartamig, a küldöttek bármikor szót kérhetnek;
– a vita lezárását bármelyik küldött indítványozhatja, erről a javaslatról a Küldöttgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt;
– szavazategyenlőség esetén, az egyszerű szótöbbséggel hozott határozatoknál a szavazást meg lehet ismételni.
Az Országos Küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a küldöttek több mint fele jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt küldöttgyűlés, az eredeti napirenden szereplő ügyekben, a jelen lévő küldöttek számától függetlenül határozatképes.
Az Országos Küldöttgyűlés határozatait a jelen lévő küldöttek szavazattöbbségével hozza. Az SZMSZ elfogadásához a jelenlévő küldöttek többségével, de az összes küldött felét meghaladó többséggel hozott határozat szükséges.
IV.
Az elnökség
Az elnökség a Szövetség legfőbb képviseleti ügyintéző szerve. Az elnökség dönt azokban az ügyekben, melyek nem tartoznak a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
Az elnökség tagjait a küldöttgyűlés választja a tagok közül. Megbízatásuk az elnökség mandátumának idejére szól. Az elnökség tagjainak száma 9 fő.
Az elnökség a feladatait (egy évre előre) maga állapítja meg és munkatervben rögzíti.
Az elnökség a munkatervet nyílt szavazással, egyszerű többséggel fogadja el, ezt követően megküldi a területi szervezetek részére.
A munkaterv tartalmazza:
a) a tervezési időszak fő célkitűzéseit,
b) a tervezési időszak kiemelt eseményeit (a MATASZ által szervezésre kerülő rendezvények, konferenciák, sport és kulturális programok, stb.) a cél, a helyszín, az időpont és a felelős megjelölésével,
c) az elnökség üléstervét, az időpont, a napirendi pontok, és az előterjesztők megjelölésével,
d) mindazon határidőhöz kötött feladatokat, amelyek elvégzése az elnökség hatáskörébe tartozik, de az előzőkben felsoroltak körébe nem sorolható.
Az elnökség ülésére előterjesztést, – a tájékoztatók kivételével – kizárólag írásban lehet benyújtani, az ülés tervezett időpontja előtt legalább 10 nappal, a MATASZ iroda részére történő megküldésével. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) az előterjesztés tárgyát,
b) az előterjesztő nevét, tisztségét, elérhetőségét (telefon, e-mail, stb.)
c) az előterjesztés időpontját,
d) az előterjesztés szöveges részét, valamint
e) a határozati javaslatot.
Az előterjesztéseket és az ülésre szóló meghívót, az elnökség tagjai részére a MATASZ központi iroda elektronikus úton, igazolható módon küldi meg úgy, hogy az a címzettek részére, legalább 7 nappal az ülés tervezett időpontja előtt megérkezzen.
Az elnökség valamennyi üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét, időpontját;
b) a napirendi pontokat;
c) a határozatképesség megállapítását;
d) napirendi pontonként a hozzászólók nevét és a hozzászólás lényegét;
e) a napirendi pont végén az elnökség szó szerinti határozatát, a határozat számának (Eln/…/20…), szövegének, valamint a szavazás eredményének (igen, nem, tartózkodott) feltüntetésével.
A jegyzőkönyvet a MATASZ iroda állományából kijelölt jegyzőkönyvvezető és az irodavezető írja alá, majd a MATASZ elnöke hitelesíti. Az elkészült jegyzőkönyvet az elnökség tagjainak és a megyei vezetőségeknek email útján, meg kell küldeni, amelyhez csatolni kell a jelenléti ív másolatát.
Az elnökség tagjai szükség esetén az elnökségi üléseken, szavazati joggal nem rendelkező helyettessel képviseltethetik magukat. Az elnökségi ülés összehívásáról, az állandó meghívottak és – szükség szerint – ,a további résztvevők értesítéséről az elnök, illetve a vele történő egyeztetés alapján az alelnök gondoskodik. Az elnökségi ülést a szervezet elnöke vezeti. Az ülésen minden elnökségi tagot egy szavazati jog illet meg. Az elnökségi tag feladatát társadalmi megbízatásként látja el.
Az elnökség döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az elnökség akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak több mint fele jelen van. Az Elnökség által hozott határozatokat évente, egytől kezdődő folyamatos sorszámmal kell ellátni, és egy példányát a „Szövetségi Határozatok Tára”-ban kell elhelyezni. A „Szövetségi Határozatok Tára” nyilvános, azt a tagok bármikor megtekinthetik. Ennek vezetése az irodavezető feladata.
A jegyzőkönyv elkészítéséről, eredeti példányának irattárazásáról, az elnökségi tagok részére megtekinthetővé tételéről, a központi iroda vezetője gondoskodik. Az elnökség – a Küldöttgyűlés kizárólagos jogkörébe tartozó döntések kivételével – bármely, a területi szervezet hatáskörébe tartozó ügyet saját hatáskörébe vonhat.
Az Elnökség:
a) előkészíti és előterjeszti a küldöttgyűlés döntését igénylő kérdéseket;
b) dönt a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe nem tartozó kérdésekben;
c) irányítja a szervezet pénzügyi-számviteli tevékenységét;
d) gondoskodik a mindenkori pénzügyi beszámolót és a közhasznúsági jelentés elkészítéséről és időbeli leadásáról;
e) dönt az eljáró bizottság által előterjesztett etikai ügyekben;
f) meghatározza az iroda alapvető feladatait;
g) két küldöttgyűlés között meghatározott feladatok elvégzésére állandó, vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre;
h) beszámoltatja tevékenységükről az elnökség tagjait és a megyei elnököket;
i) meghatározza a szervezet ügyintéző szervezetének felépítését, feladatait;
j) az országos szabályzat keretei között meghatározza a szervezetek ügykezelésének rendjét;
k) szervezi és végzi a küldöttgyűlés által meghatározott feladatokat;
l) beszámol a küldöttgyűlésnek az előző küldöttgyűlés óta eltelt időben végzett tevékenységéről;
m) dönt a pénzügyi szerződések megkötése utáni feladatok végrehajtásáról, az elnökséghez beérkezett megyei szervezetek pályázatairól, szerződések megkötéséről, és gondoskodik a szerződésben leírtak végrehajtásáról.
Az elnökségi ülések előre meghatározott napirendjeit – a jóváhagyott munkaterv, a beérkezett javaslatok és az aktualitások figyelembevételével – az elnök határozza meg. Az elnökségi ülés anyagának előkészítéséről az illetékes tisztségviselő gondoskodik, és azt vagy ő, vagy az általa megbízott más előterjesztő (külső szakértő) terjeszti elő.
V.
AZ ELNÖK
A Magyar Tartalékosok Szövetsége országos szervezete elnökét a küldöttgyűlés választja a tagság közül. Megbízatása az elnökség négy éves mandátumára szól. Képviseli az országos szervezetet az állampolgárok és a külső szervezetek felé. Az elnök jogosult a szervezet nevében – a küldöttgyűlés határozatai és az elnökség állásfoglalása alapján – kötelezettség vállalásra.
Az elnök a szervezet, felelős vezetője, a szervezet önálló képviseletét ellátó, a küldöttgyűlés által megválasztott tisztségviselő. Az elnök az országos szervezetet önállóan képviseli. E jogkörét az ügyek meghatározott csoportjára nézve esetenként más tisztségviselőire írásban átruházhatja. Az elnök felügyeli és koordinálja az egyesület munkavállalóinak a tevékenységét. Az elnökséget tevékenységéről a küldöttgyűlés részére évenkénti beszámolási kötelezettség, az elnökség részére, és a megyei vezetőségek felé, pedig rendszeres tájékoztatási kötelezettség terheli. Ennek módját, (személyesen, szóban, e-mail. Stb.) a takarékosság és a hatékonyság alapján az elnök határozza meg.
Az elnök feladatát társadalmi megbízatásként látja el. Összehívja a küldöttgyűlést, és vezeti az elnökség üléseit, irányítja és szervezi a küldöttgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtását, kapcsolatot tart az állami közigazgatási szervekkel, az együttműködési megállapodást aláírt társadalmi és állami szervezetekkel, hangsúlyosan kiemelve a honvédelemmel szorosan összefüggő ügyeket. Az elnököt akadályoztatása esetén a kijelölt alelnök helyettesíti.
Az elnök visszahívására a küldöttgyűlés jogosult az Alapszabályban meghatározott módon, ha az elnök:
– szándékos bűncselekmény miatt jogerősen elítélték;
– megállapítást nyert, hogy választott tisztségével visszaélt;
– ellene a küldöttgyűlés tagjainak minimum 1/3-a bizalmatlansági indítványt
nyújtott be.
Az elnök visszahívását kezdeményezheti:
– az országos szervezet elnöksége;
– az Ellenőrző Bizottság;
– a törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészség.
– a megyei küldöttek egyharmada.
– a megyei elnökök 50%-a.
A visszahívás kérdésében a küldöttgyűlés összes küldöttek legalább 51%-nak igenlő szavazata szükséges.
VI.
AZ ALELNÖKEI
A szervezet alelnökei – a küldöttgyűlés által az elnökség mandátumának idejére – megválasztott vezető tisztségviselői.
Feladatukat, és az elnök helyettesítési sorrendjét az elnökség saját ügyrendjében határozza meg.
Az elnök akadályoztatása esetén a helyettesítési sorrend alapján kijelölt alelnök látja el feladatait.
Az alelnököket az elnökség felé rendszeres beszámoltatási és tájékoztatási kötelezettség terheli. Ellátják mindazokat a feladatokat, amellyel az elnökség, vagy az elnök megbízza. Észrevételeikkel, tanácsaikkal segítik az elnököt annak állásfoglalásai, döntései meghozatalában, előterjesztéseinek elkészítésében.
Feladataikat társadalmi megbízatásként látják el.
Az alelnök (-ök) visszahívására a küldöttgyűlés jogosult az Alapszabályban meghatározott módon, ha az alelnök:
– szándékos bűncselekmény miatt jogerősen elítélték;
– megállapítást nyert, hogy választott tisztségével visszaélt;
– nem tesz eleget választott tisztségéből adódó feladatainak;
– ellene a küldöttgyűlés tagjainak minimum 1/3-a bizalmatlansági indítványt
nyújtott be.
Az alelnök visszahívását kezdeményezheti:
– az országos szervezet elnöksége;
– az Ellenőrző Bizottság;
– a törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészség.
– a megyei küldöttek egyharmada.
– a megyei elnökök 50%-a.
A visszahívás kérdésében a küldöttgyűlés összes küldöttek legalább 51%-nak igenlő szavazata szükséges.
VII.
AZ ELNÖKSÉG TAGJAI
Az elnökség tagjait az elnökség felé a vállalt, és az elnökségtől kapott feladatok vonatkozásában rendszeres beszámolási és tájékoztatási kötelezettség terheli.
VIII.
A MATASZ MUNKASZERVEZETE
A MATASZ munkaszervezetének állományát:
a) a MATASZ-szal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más önkéntes munkásként álló jogviszonyban;
b) társadalmi segítők;
c) tanácsadók és szakértők képezik.
A MATASZ munkaszervezetébe:
a) az iroda vezetője;
b) és a MATASZ központi irodája tartozik.
Az irodavezető: a munkaszervezet irányítója, a MATASZ központi irodájának vezetője.
A részére biztosított költségkerettel – az elnökség utasításainak megfelelően – önállóan gazdálkodik.
Gondoskodik:
a) a tagszervezetek részére biztosított támogatások felhasználásának előkészítéséről, felhasználásának figyelemmel kíséréséről, az elszámolások ellenőrzéséről;
c) a könyvvitel felügyeletéről;
d) a területen folyó munka szakirányú segítéséről;
e) a MATASZ éves beszámolójának, költségvetésének, közhasznúsági jelentésének előkészítéséről.
A MATASZ központi irodája feladatkörébe tartozik:
a) A küldöttgyűlés, az elnökség és a MATASZ elnöke titkársági feladatainak ellátása, ennek keretében a vezető testületi ülések szervezési és technikai előkészítése, levelezések bonyolítása;
b) a küldöttgyűlés, az elnökség és a MATASZ elnöke döntéseinek előkészítése, az ehhez kapcsolódó javaslatok, előterjesztések, beszámolók, munkatervek, programok, egyéb szakmai anyagok kidolgozása;
c) a MATASZ vezető testülete határozatainak nyilvántartása;
d) a MATASZ információs rendszerének és irattárának működtetése;
e) a tagnyilvántartással, ennek keretében a regisztrációval, a tanúsítványok kiadásával, visszavonásával, a tagok egységes igazolvánnyal történő ellátásával kapcsolatos feladatok végzése;
f) a tagszervezetek közötti koordinációs feladatok ellátása;
g) kapcsolattartás a MATASZ támogatóinak képviselőivel.
IX.
A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK HELYETTESÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI
A MATASZ elnökét, a tisztségét megillető teljes hatáskörében tartós, előre láthatóan 30 napot meghaladó akadályoztatása esetén, az alelnökök közül az elnökség ügyrendjében erre kijelölt alelnök helyettesítheti. Teljes hatáskörben történő helyettesítés részletes rendjéről, a helyettesítő személyéről az elnökség határozatban rendelkezik. A helyettesítő, a helyettesítés időtartama alatt, a megtett vagy megtenni elmulasztott intézkedéseiért, jogilag és anyagilag egy személyben felelős.
A MATASZ elnöke az alelnököket, valamint a MATASZ munkaszervezetének állományát bármilyen, a hatáskörébe és ügykörébe tartozó feladat tekintetében megbízhatja és meghatalmazhatja a képviseletével, vagy a munka ellátásával.
X.
ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK
A küldöttgyűlés és az elnökség határozatának meghozatalában nem vehet részt az a személy aki, vagy akinek, közeli hozzátartozója [Ptk. 685.§ b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján:
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
Nem lehet a MATASZ vezető tisztségviselője az a személy, aki a közhasznúságról szóló törvényi rendelkezések kizáró hatálya alá esik.
A vezető tisztségviselő, a tagszervezet elnöke, a tagegyesületi képviselő, az elnökség tagja, a munkabizottság, illetve az elnökség által létrehozott más munkabizottság elnöke, tagja, valamint a munkaszervezetben foglalkoztatott (a továbbiakban együtt: bejelentő) köteles az elnök részére írásban bejelenteni, ha vele szemben az arra illetékes hatóság büntető eljárást indított.
XI.
A MATASZ KÉPVISELETE ÉS JEGYZÉSE
A MATASZ-t harmadik személy irányában, a bíróság és más hatóságok előtt a vezető tisztségviselők képviselik, illetőleg jegyzik. E jogkörükben közvetlenül járnak el személyesen:
a) az elnök, egy személyben önállóan;
b) átruházott jogkörben, annak mértékéig, a kijelölt alelnökök egyike;
XII.
KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS ÉS UTALVÁNYOZÁS
A MATASZ NEVÉBEN
A MATASZ nevében, a terhére kötelezettségvállalást jelentő bármilyen alakiságú és tartalmú szerződést, illetőleg jognyilatkozatot – ide értve különösen a bankszámla feletti rendelkezést is – az elnök egy személyben, önállóan ír alá – minden más esetben a tisztségviselők közül kettő együttes aláírása szükséges.
XIII.
A MATASZ PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI RENDJE
A MATASZ pénzügyi és számviteli tevékenységét Könyvvizsgáló felügyelheti. A Könyvvizsgáló nem lehet a MATASZ tagja, különálló, szerződött könyvvizsgálót kell igénybe venni.
A MATASZ könyvelését önálló, bejegyzett könyvelő végezheti, amellyel szerződéses kapcsolatot kell kialakítani. A könyvelő felelős az elszámolási rend és számviteli politika írásba foglalásáért. A MATASZ területi vezetőségei a törvényeknek és a belső szabályozásoknak megfelelően végzik a pénzügyi elszámolások bonyolítását, és az előírt időben teljesítik az ezzel kapcsolatos feladatokat. A MATASZ gazdálkodásával kapcsolatos események rögzítése során az előkészítő (kontírozó) könyvelést a MATASZ tagjai is végezhetik, figyelemmel a hatályos törvényi szabályozás előírásaira, belső szabályozásra és a könyvelő írásos utasításaira.
Megfelelő végzettséggel és képesítéssel rendelkező MATASZ tag, az elnökség döntése alapján – a könyvelő tájékoztatása mellett – részt vehet a könyvelésben.
Az Alapszabály 4 §. 2. pont értelmében:
• költségtérítésben az írásban (formanyomtatványon) kirendelt tagok részesülhetnek, amely úti-, szállás- és étkezési költségből áll;
• a szállásköltség az általános normát (külföldön 50 EUR, belföldön 6000 Ft) nem haladhatja meg;
• az étkezési költség normája (külföldön 15 EUR, belföldön 2000 Ft) csak az ellátatlan napokra jár.
Költségtérítés a külföldi utakra (ténylegesen felmerült költség esetén) akkor fizethető, ha a szövetségnek a küldöttgyűlés által arra jóváhagyott pénzügyi keret áll a rendelkezésére, és csak addig, amíg azt a jóváhagyott keret fedezi.
A MATASZ nem fizet napdíjat.
XIV.
A SZAKMAI TAGOZATOK ÉS A VÁLASZTOTT BIZOTTSÁGOK
MŰKÖDÉSE
A MATASZ missziós, ifjúsági, hagyományőrző, kulturális és tömegsport, hadi sir és emlékhely gondozó tagozatai a szakmai feladatok operatív, gyakorlati összefogására, a területi szerveztek és egyesületek, valamint azok tagjainak mozgósítására, együttes tevékenységük szervezésére, koordinálására hivatott szervezeti egységek.
A MATASZ alaptevékenységéhez tartozó hagyományőrző, kulturális és tömegsport, valamint szakmai feladatok szervezésére, koordinációjára az alábbi tagozatokat működteti:
• Misszióstagozat;
• Készenléti tartalékos tagozat;
• Ifjúsági tagozat
• Hagyományőrző tagozat;
• Katonai Tömegsporttagozat;
• Hadi sir és Emlékhely-gondozó tagozat.
Munkabizottságot az elnökség határozattal hoz létre, állandó tanácsadói, vagy ideiglenesen jelentkező célfeladatok (pl. országos jelentőségű rendezvény előkészítése, lebonyolítása) megoldása érdekében. A munkabizottság alapvető rendeltetése a MATASZ elnöksége döntéseinek támogatása.
Ennek keretében:
a) elemzéseket készít, vizsgálatokat végez, előterjesztéseket, szakanyagokat dolgoz ki a feladatkörébe tartozó ügyekben;
b) elnöke útján közvetlenül részt vesz a MATASZ elnöksége – felkérés esetén – a vezető tisztségviselők döntéseinek előkészítésében;
c) figyelemmel kíséri és segíti mindazon döntések megvalósítását, amelyek előkészítésében közreműködött, vagy amelyek megbízatása, ügyrendje alapján feladatkörébe tartozik;
d) szakterületének megfelelő, egyes külön meghatározott – döntően eseti – tevékenységeket (pl. regionális akció, országos találkozó, konferencia, szakkiadványok, stb.) önállóan szervez, vagy végez.
A MATASZ Alapszabályában foglaltaknak megfelelően, a szakmai tagozatok és a munkabizottságok ügyrendjüket maguk állapítják meg, amelyet a szakmai tagozatok és a munkabizottságok elnökei kötelesek a MATASZ elnöksége részére jóváhagyásra beterjeszteni. Az ügyrend a szakmai tagozat és a munkabizottság belső működésének rendjét, feladatvégzését meghatározó, a MATASZ Alapszabályában kötelezően előírt szabályozás, amely tartalmazza mindkét szervezeti elemre vonatkozóan:
a) a szakmai tagozat, munkabizottság megnevezését, rendeltetését;
b) a szakmai tagozat, munkabizottság tisztségviselőit (tisztség szerint), feladat- és
hatáskörét, felelősségét;
c) a képviselet szabályait,
d) a szakmai tagozat, munkabizottság működésére vonatkozó előírásokat (pl. a
célkitűzések, a feladatok megvalósítására alkalmazott munkamódszerek, eljárások, állandó programok, fórumrendszer, kapcsolat a területi szervezetekkel, a tagsággal, a közvetlen részvétel lehetősége a szakmai tagozat, a munkabizottság munkájában, a külső kapcsolatok, az együttműködés rendje, formája, stb.).
e) a szakmai tagozat, munkabizottság részére biztosított források felhasználásának szabályait.
A szakmai tagozatok és munkabizottságok elnökeit a MATASZ elnöksége évente beszámoltatja a végzett munkáról.
XV.
A MATASZ NEM VÁLASZTOTT TISZTSÉGVISELŐI
Az országos elnökség illetve a területi (megyei, fővárosi) vezetőségek dönthetnek úgy, hogy amennyiben erre anyagi fedezet rendelkezésre áll, és a szükséges elvégzendő munka megkívánja, határozott vagy határozatlan időre tisztségviselőket alkalmazzanak.
Az alkalmazottként foglalkoztatott tisztségviselőkkel a mindenkori jogszabályoknak megfelelő módon munkaszerződést kell kötni, melynek részét képezi a munkaköri leírás. A munkáltatói jogkör gyakorlója az országos, illetve területi elnök.
A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles gondoskodni a bérszámfejtésről, a munkabért terhelő közterhek kiszámításáért és befizetéséről, a munkabér kifizetéséről.
Az elnökség vagy a vezetőség döntése alapján az alkalmazottnak beszámolási kötelezettsége van a munkaköri leírásában megadott területeken, vagy az elnök, vagy az elnökség (vezetőség) felé.
XVI.
A MATASZ SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE
A MATASZ szervezeti felépítését a Szervezeti és Működési Szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza.
Az alelnök részletes feladatait az elnökség állapítja meg.
A Magyar Tartalékosok Szövetségének megyei vezetőségei:
a) az ország honvédelmében részt venni kívánó polgárok kezdeményezésére, településenként – tagjai érdekeinek képviselete, védelme érdekében – megalakított, illetve létrehozott önálló társadalmi szervezetek, egyesületek;
b) céljuk, az egyesület kitűzött feladatainak végrehajtása, a hazai és külföldi tapasztalatok hasznosítása, a honvédelem népszerűsítése;
c) más hazai vagy külföldi társadalmi szervezettel, állami vagy gazdasági szervvel történő, a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés kialakítása;
d) bekapcsolódnak a MATASZ célkitűzéseivel azonos tevékenységet végző más társadalmi szervek, szervezetek munkájába;
e) lehetőséget biztosítsanak az állampolgárok honvédelmi ismereteinek bővítéséhez,
f) érdekképviseleti tevékenységükkel, tagjaik és a lakosság mozgósításával elősegítik
a honvédelem feladatkörébe tartozó törekvéseket;
g) elhatárolódnak az erőszak, az önbíráskodás, másokat sértő provokatív magatartás, a felfegyverkezés, a félkatonai jellegű szervezeti és működési struktúrák, a politikai érdekeket szolgáló megnyilvánulások minden formájától.
A MATASZ célkitűzéseinek megvalósítása érdekében a megyei szervezetek vezetőségeinek tevékenysége kiterjedhet:
a) az egyesületi tagok testedzésének támogatására, a tömegsport népszerűsítésére;
b) a polgári védelmi tevékenységgel összefüggő biztonsági feladatok ellátásában
való közreműködésre, egyeztetve a védelmi igazgatás szerveivel;
c) a köztisztaságra, a közegészségügyre, a közterületek igénybevételére, a természet- és környezetvédelemre, a katasztrófa-elhárításra vonatkozó kedvezőtlen jelenségek feltárására, folyamatos figyelemmel kísérésére;
d) állami, önkormányzati rendezvényeken való részvételre;
e) a katasztrófa- és veszélyhelyzet megelőzésében és elhárításában, illetve a következmények felszámolásában való közreműködésre;
f) a lakosság és a Magyar Honvédség közötti kapcsolat erősítésére;
g) folyamatos kapcsolattartásra a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek területi egységeivel a biztonság erősítése, a fiatalok honvédelmi nevelése céljából.
A MATASZ a tevékenységi területek feladatainak ellátása érdekében szakcsoportokat, munkabizottságokat, szekciókat (pl.: oktatási, sport, propaganda, ifjúsági-nevelési, környezetvédelmi, katasztrófavédelmi, stb.) hozhat létre.
A MATASZ széleskörű együttműködést alakíthat ki a fiatalság hazafias honvédelmi nevelésében érdekelt állami, önkormányzati szervekkel, a köz-, és felsőoktatási intézetekkel, társadalmi szervezetekkel. Kiemelt figyelmet fordít a helyi és a megyei (megyei jogú városi, fővárosi) önkormányzatok, a katasztrófa-védelmi szervek, az egészségügyi, környezetvédelmi, természetvédelmi hatóságok együttműködési készségének elnyerésére. A társadalmi szervezetek közül elsősorban azokkal alakít ki kapcsolatokat, hangolja össze tevékenységét, amelyek működése a katasztrófavédelem, a természet- és a környezetvédelem, valamint a fiatalok hazafias nevelését helyezik előtérbe.
Az együttműködés keretében külső szervezet is közreműködhet a fiatalok hazafias honvédelmi nevelésében, alapismereti és továbbképzésében; infrastruktúrát, tárgyi eszközöket bocsáthat a szervezetek, az egyesületek rendelkezésére, szakmai tájékoztató anyagokat biztosíthat, pénzügyi támogatást nyújthat, az egyesületeket, szervezeteket tervezetek véleményezésére, javaslattételre kérheti fel.
Az együttműködő felek, az együttműködés területeit, a közösen, illetve az egymás érdekében ellátandó feladatokat, a felelősöket, határidőket, illetve a felek által fontosnak ítélt egyéb kérdéseket írás rögzítik. A MATASZ szervezet évenként egy alkalommal áttekinti és értékeli az együttműködési megállapodásban foglaltak teljesülését, szükség esetén kezdeményezi felülvizsgálatát, a szükséges módosítások elvégzését. Az együttműködés részleteit, együttműködési szerződésben kell rögzíteni.
A MATASZ tagja lehet minden büntetlen előéletű magyar állampolgár, aki a szervezet célkitűzéseivel egyetért; azok megvalósítása érdekében önként, díjazás nélkül, szabadidejében tenni kíván. Törekedni kell a különféle tartalékos katonai szolgálatot önként vállalt hadkötelesek MATASZ taggá válására. A MATASZ szervezetek számára jelentős anyagi, vagy erkölcsi támogatást nyújtó jogi, vagy természetes személyek, a küldöttgyűlés döntése alapján az „egyesület, vagy szervezet pártoló tagja” címet nyerheti el. A pártoló tagságot a szervezet oklevéllel ismeri el. A MATASZ szervezet a céljai elérése érdekében kifejtett tevékenysége, közéleti szereplése alapján, természetes személynek „tiszteletbeli tag” címet is adományozhat. A MATASZ tagági viszonyával kapcsolatos részletes szabályokat, az Alapszabály 6.§-a tartalmazza.
A MATASZ tagjával szemben támasztott elvárások és követelmények:
a) aktívan kell részt vennie az egyesületének munkájában, szerepet kell vállalnia a szervezet célkitűzéseinek megvalósításában, a feladatok teljesítésében;
b) fontos feladatának kell tekintenie szűkebb és tágabb környezetében élők egymás iránti tiszteletre, megbecsülésre ösztönzését, az egymás érdekeit figyelembe vevő korrekt emberi kapcsolatok kialakítását;
c) kezdeményező és konkrétan aktív szerepet kell vállalnia a MATASZ céljai megvalósításában;
d) szélsőséges nézetektől határolódjon el, utasítson el bármilyen, a nemzeti kisebbséghez vagy etnikai hovatartozáshoz, vallási meggyőződéshez, nemhez, fajhoz kapcsolódó diszkriminatív magatartást vagy megnyilvánulást;
e) ápolnia kell a katonai hagyományokat, a katonai értékeket, fejleszteni a bajtársi szellemet, képviselnie kell a MATASZ érdekeit;
f) támogatnia szükséges a honvédelem érdekében, hivatásszerűen tevékenykedő szervek munkáját, közre kell működnie a közösség érdekeit szolgáló kezdeményezések felkarolásában;
g) el kell határolódnia minden olyan nézet, eszmei, ideológiai irányzattól, amelyek a lakosság nyugalmával, a közbiztonság fenntartásával ellentétesek;
h) a társadalmi kapcsolatai biztosítsák az együttélést megzavaró, annak normáiba ütköző magatartásformák, jelenségek megelőzését, és adott esetben működjön közre azok elhárításában.
A MATASZ tagjának jogait és kötelességeit az Alapszabály 6.§-a részletesen tartalmazza.
XVII.
A MATASZ TERÜLETI SZERVEZETEINEK MŰKÖDÉSE
A területi (megyei, fővárosi) vezetőségek, és a helyi (települési, térségi) klubok, csoportok a helyi sajátosságoknak, és a folyamatos működés biztosításának szem előtt tartása mellett alakítják ki struktúrájukat, vezető szervüket, testületüket, amelyet a területi szervezet (helyi csoport) elnöke terjeszt a területi vezetőség (helyi csoport) taggyűlése elé, és azt az illetékes vezetőség, vagy a taggyűlés hagyja jóvá.
A területi (helyi) vezetőség olyan demokratikusan választott testület, melynek működését a megválasztott területi (helyi) elnök irányít. A területi (helyi) elnök – figyelemmel a küldöttgyűlés, és az elnökség határozataira – a választott tisztségviselőkkel, bizottsági vezetőkkel együtt, lehetőleg testületi döntések keretein belül, névre szólóan szabja meg a területi feladatokat. A testületi döntésekről évente (december 30-ig) összefoglalót kell készíteni, és azt az Országos Elnökséghez kell eljuttatni. Az összefoglalónak tartalmaznia kell a mindenkor aktuális létszámadatokat, és az aktuális, a MATASZ-t érintő helyi eseményekről, rendezvényekről szóló beszámolókat, illetve munkatervüket. Az összefoglalók nyilvántartását és értékelését az Országos Elnökség végzi.
XVIII.
A MATASZ TEVÉKENYSÉGÉNEK NYILVÁNOSSÁGA
A tartalékos mozgalom népszerűsítése, eredményeinek ismertetése, a nyilvánosság biztosítása érdekében, a MATASZ szervezetek:
a) kiadványokat készíthetnek;
b) újságot, folyóiratot indíthatnak;
c) kezdeményezhetik az írott és az elektronikus sajtóban a rendszeres megjelenésüket;
d) nyilvános rendezvényeket szervezhetnek;
e) időszakonként működésükről tájékoztatókat készíthetnek.
Az Országos Szövetség, a tagegyesületek, illetve azok tagjai részére, a szövetségi élethez szükséges információk rendelkezésre bocsátása, a civil mozgalom tapasztalatainak széleskörű megismertetése, a feladatok ellátásához ajánlások, vagy kötelező érvényű előírások közzététele érdekében körlevelet, tájékoztatót bocsáthatnak ki.
XIX.
A TEVÉKENYSÉG TERVEZÉSE ÉS NYILVÁNTARTÁSA
Az egyesület tevékenységét, a végrehajtott feladatokat, az eredmények feltüntetésével, nyilván kell tartani. A nyilvántartást, az egyesület ügykezelési rendje szerint, az utolsó bejegyzéstől számított 5 évig meg kell őrizni. Az egyesület, az elvégzett munkájáról évente beszámolót készít, amelyben tájékoztatást ad taglétszámának alakulásáról, tevékenységi területei szerint, a teljesített feladatokról, a propagandamunkáról, a rendezvényeiről, gazdálkodásáról. Az éves beszámolót az Országos Szövetség részére minden esetben meg kell küldeni.
Az egyesületek gondoskodnak arról, hogy a tagjaik által elért kiemelkedő eredményekről a megyei vezetőséget, a legrövidebb időn belül tájékoztassák, valamint kezdeményezik annak közzétételét a helyi sajtóban, honlapon.
A MATASZ a központi rendezvényeket, a Szövetség és a megyei szervezetek által tervezett feladatokat éves munkatervben rögzíti. Az éves munka és költségvetési tervet a küldöttértekezlet hagyja jóvá.
Az Országos Szövetség elnöksége, a tagegyesületek (tagszövetségek) és megyei vezetőségek beszámolói alapján, évenként értékeli a MATASZ és a megyei szervezetek tevékenységét, feldolgozza annak tapasztalatait, ajánlásokat tesz a tagegyesületek, megyei vezetőségek részére, a további munka módszereire, irányaira. Az értékelő jelentésbe a tagegyesület másolatot kapnak.
XX.
A TARTALÉKOS MOZGALOMBAN VALÓ RÉSZVÉTEL ELISMERÉSE
A tartalékos mozgalomban, illetve mindezek támogatásában elévülhetetlen érdemeket szerző egyesületi tagok, köztiszteletben álló közéleti és közszolgálati személyiségek tevékenységét, rendszeresen értékelni kell. Kiemelkedő munkát, (munkásságot,) vagy életművet, az Országos Elnökség az érvényben lévő Állami és HM elismerések adományozására felterjesztés és – ELISMERÉSEK ADÁSÁNAK ÉS FELTERJESZTÉSÉNEK SZABÁLYAI – ról szóló szabályzatban foglaltak szerint – végzi. A MATASZ legmagasabb elismerésével, a „Magyar Tartalékos Szövetség Emlékérem” kitüntetéssel, Oklevéllel, Emlékplakettel, Emlékdíjjal, valamint a Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Vezérkar által adományozott elismerésekkel és a „Maléter Pál Emlékérem” adományozásával, illetve adományozására tett javaslattal ismeri el.
XXI.
A MATASZ-BAN FOLYÓ TEVÉKENYSÉG ETIKAI SZABÁLYAI
Az egyesület tagja tevékenységét, a szervezet Alapszabályában, valamint a Szövetség egyéb szabályzóiban és a testületi határozatokban foglaltaknak megfelelően, a törvényesség és a társadalmi együttélés szabályainak szem előtt tartásával köteles végezni.
Az egyesület tagja, sem (tartalékos) szolgálatában, sem magánéletében nem tanúsíthat olyan magatartást, amely rombolja a MATASZ társadalmi elismertségét, megítélését, összeegyeztethetetlen a tartalékos mozgalom szellemiségével, a társadalom érdekeivel.
A MATASZ, az etikai normákat megsértő tagjával szemben eljár, az esemény körülményeit, etikai eljárás keretében vizsgálja. Az etikai eljárást az Országos Elnökség döntése alapján, a vezetőség koordinálásával, a szervezet Alapszabálya szerint erre jogosult bizottság végzi.
Etikai eljárást csak az a szervezet kezdeményezhet, amelynek érintett tagja, vagy amelyben a tag, választott tisztséget tölt be. Az etikai eljárás keretében, az adott ügyben, meg kell hallgatni az érintettet, valamint az érdemi ismeretekkel rendelkező személyeket. Tanulmányozni kell az ügyben keletkezett és rendelkezésre álló dokumentumokat. A bizottság a megállapításait és javaslatait írásban terjeszti elő, a szervezet, döntésre jogosult testület elé.
Az etikai eljárást lefolytató szervezet, az eljárás befejezéséig, az érintett tagsági jogviszonyát – az erre jogosult testületének határozatával – felfüggesztheti. A felfüggesztett egyesületi tag, a tagságából, választott tisztségéből eredő jogait nem gyakorolhatja, sem az eljárást folytató, sem más szervezetben. A szervezet, az etikai eljárás alatt álló taggal, semmilyen jogviszonyt nem létesíthet.
Az egyesület – etikai eljárás nélkül – köteles kizárni tagjai sorából azt az egyesületi tagot, aki:
a) szándékos bűncselekményt követett el és a bíróság jogerősen elítélte;
b) bizonyíthatóan szenvedélybeteg (alkohol, kábítószer fogyasztó).
Etikai eljárást követően kizárható az egyesület tagjai sorából az:
a) akivel szemben az illetékes hatóság, büntetőeljárást indított;
b) a Szabályzatban foglalt kötelezettségeket sorozatosan megszegte;
c) legalább fél évig, önhibájából nem vesz részt az egyesület munkájában;
d) az egyesület által meghatározott tagdíjfizetési kötelezettségének az erre irányuló felhívást követően önhibájából nem tesz eleget;
e) olyan közösségellenes magatartást tanúsít, amely az egyesület, vezető testületének megítélése szerint a tagsági viszonyával összeegyeztethetetlen.
A kizárt egyesületi tagtól, a MATASZ igazolványt, az egyesület tulajdonát képező, vagy kezelésébe adott dolgokat, a kizárási határozat ismertetésével egy időben, be kell vonni.
A MATASZ Országos Szövetsége, illetve a megye küldöttgyűlése, feloszlatja azt a tagegyesületet, amelyik:
a) tevékenysége eltér a tartalékos mozgalom célkitűzéseitől, munkamódszereitől;
b) tevékenysége sérti, az egyesülési jogról szóló törvény rendelkezéseit;
c) politikai tevékenységet végez;
d) a megyei vezetőség által meghatározott tagsági díj befizetését – a testület felszólítása
ellenére is – önhibájából elmulasztja.
A MATASZ, a megyei vezetőségét érintően, fegyelmi, vagy etikai vizsgálatot folytathat le abban az esetben, ha a tagszövetség vagy annak tisztségviselői:
a) tevékenysége sérti a tartalékos mozgalom célkitűzéseit,
b) munkamódszerei ellentétesek a Szabályzatban foglaltakkal,
c) a kapott felhatalmazás alapján végzendő feladatainak nem tesz eleget,
d) tagsági díjfizetési kötelezettségét ön hibájából elmulasztja,
e) gazdálkodásával kapcsolatban – bizonyíthatóan – súlyos mulasztások merülnek fel.
Az Országos Szövetség elnöke állásfoglalást tehet közzé bármely etikai ügyben. A MATASZ, a vizsgálat eredményéről szóló tájékoztatás érdekében, az érintett megyei vezetőség tagegyesületeinek képviselőit, közvetlenül is összehívhatja, kezdeményezheti rendkívüli küldöttgyűlés megtartását, a MATASZ-t érintő döntések meghozatalát.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A Magyar Tartalékosok Szövetsége Küldöttgyűlése, jelen Szervezeti és Működési Szabályzatát Budapesten 2012. február hó 25. napján fogadta el.
Ezzel egy időben a 2010. február 27-i küldöttgyűlés által elfogadott és jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat hatályát veszti.
Budapest, 2012. február hó 25 nap.
Dr. Czuprák Ottó
MATASZ elnöke
MATASZ Szervezeti és Működési Szabályzata – PDF
