Dr. Sántha Gábor urat, az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetségének elnökét családja, barátai, ismerősei, a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Tartalékosok Szövetsége képviselői, április 23-án kísérték utolsó útjára, a pápai Alsóvárosi Temetőben.
Búcsúztató beszédben Szűcs Béla Albert pályatárs, a jóbarát, aki utoljára beszélt az elnökkel, méltatta emberi nagyságát, küzdelmét, amelyet az 56-os forradalom és szabadságharc eszményének fennmaradásáért folytatott. A címben szereplő idézet, Szövetségük jelmondata, az ő személyes hitvallása is, amely jól jellemzi, hogyan gondolkodott 1956 történelmi eseményeiről, a benne szereplők életküzdelmeiről.. Őrizte és vigyázta annak szent emlékét, segítette határainkon innen és túl bajtársait és harcostársait.
Megható pillanat volt a búcsúztatás menetében hallani felvételről meghallgatni az ő Curriculum Vitae című versét. Csigás Zoltán alelnök és egy aktivista a ravatalozó és a sírhely közötti utolsó úton a koporsóra helyezte 56 jelképét, a „lyukas zászlót!
A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség Parancsnoksága képviseletében Kocsi László ezredes, a HM Katonai és Társadalmi Kapcsolatok Főosztály, Társadalmi Kapcsolatok Osztály osztályvezetője, és Magyar Gusztáv hadnagy, hagyományőrzéséért és hagyományápolásért felelős tiszt helyezte el a kegyelet és a tisztelet koszorúját.
A Magyar Tartalékosok Szövetsége nevében Dr. Szaló Péter tartalékos őrnagy, a MATASZ Országos Elnökség alelnöke és Simon-Jójárt Sándor nyugállományú ezredes, a MATASZ Veszprém Megyei Egyesületének elnöke rótta le kegyeletét az elhunyt emléke előtt. A MATASZ kiváló együttműködő partnerét, nagyszerű embert veszített személyében.
Elnök úr, nyugodj békében!
Szöveg és fotó: Simon-Jójárt Sándor János nyá.ezds. elnök
MATASZ Veszprém Megyei Egyesülete
