Zarándoklat kerékpárral

Az idei évben a tizenharmadik alkalommal rendezték meg azt a kerékpáros zarándoklatot, amely Bódi Mária Magdolna, a Veszprémi Főegyházmegye fiatal vértanújának állított emléket. Az április 30-án megrendezett kerékpáros zarándoklatot a hagyományoknak megfelelően Dr. Juhász Gábor Tamás budapest-vizafogói plébános vezette.
A „Születéstől a vértanúságig” elnevezésű zarándoklaton résztvevők a Szigligeti katolikus templom udvarán elhelyezett emléktáblától indultak és Litér község temetőjébe érkeztek meg, és az útjuk során érintették Bódi Mária életének kiemelkedő állomásait. A zarándoklatot a járvány veszélyhelyzet korlátozásai miatt csak szűk körben hirdették meg. A közel 80 kilométeres távolság megtételére a MATASZ Veszprém Megyei Egyesületének Kerékpáros tagozatából 9 fő vállalkozott.


Az indulási ponton a résztvevőket Dr. Juhász Gábor Tamás atya, a zarándoklat lelki vezetője köszöntötte. Rövid megemlékező beszédében elmondta, hogy Bódi Mária Magdolna 1921. augusztus 8-án egy nagyon szegény cseléd családban Szigligeten született. Magdolna már gyerekként felismerte magában a Krisztus iránti elkötelezettségét, akinek 1941-ben örök szüzességi fogadalmat tett.


Az atya hangsúlyozta, hogy minden szentünk, különösen a nép gyerekei közül kiemelkedettek megjelennek az emberek mindennapjaiban és ez a jelenlét adhat erőt ahhoz, hogy másoknak jót cselekedjünk. A szentek mindig nagyon kemények önmagukkal és másokkal szemben is. Ennek a kemény életútnak a bemutatása az ilyen zarándoklatok során lehetőséget biztosít a misztériumok felidézésére, annak terjesztésére.
A közös imát követően a zarándoklat résztvevői elindultak Badacsonytördemicre, ahol Bódi Mária Magdolnát a születését követő nyolc napon belül megkeresztelték.


A község Szent Mihály Főangyal-templomban Dr. Juhász Gábor Tamás budapest-vizafogói plébános Bódi Mária Magdolna emlékére celebrált szent misét. Az atya a példabeszédében elmondta, hogy Bódi Mária Magdolna rövid földi léte során nagyon példás életet élt. A háborús viszonyok között is azt tartotta szem előtt, hogy minél többet segítsen embertársain, a sebesülteken és a rokkantakon. Miután Litérre költöztek egyszerű gyári munkásként aktívan részt vett a fűzfői és a litéri plébánia életében.


De mit is szeretett volna Bódi Mária elérni? A szegény gyári munkáslány 24 évet élt és ő csak egy ismeretlen szent akart lenni. Életútjából azt lehet látni, hogy az egyszerűséget képviselte. Imádkozott, ezzel a jóistentől tanult szeretetet és megértést. A szeretet és a teremtőhöz való közelsége volt az, ami az élete során mindent meghatározott maga körül és ezzel a megértéssel fordult embertársai felé, az 1945. március 23-án bekövetkezett haláláig.
A hivatalos boldoggá avatási eljárását már az 1950-es években elindították, Az eljárást igazoló okmányok sajnos nem jutottak el Rómába, rejtélyes körülmények között tűntek el. A boldoggá történő eljárás 1990-ben újraindult.
A szentmisét követően a zarándoklaton résztvevő fiatalok a templom falánál lévő domborműnél virágot helyeztek el és a közös imát követően elindultak Köveskálra, ahol Bódi Mária Magdolna az általános iskoláit végezte.
Köveskálon egy hosszabb pihenő és a templomban történt közös imát követően a kerékpárosok Balatonfüred érintésével érkeztek Balatonfűzfőre, ahol az egykori gyárkapu falán elhelyezett emléktáblánál imádkoztak, majd tovább indultak Litérre.


Litéren Bódi Magdi Magdolna sírjánál a kerékpáros zarándokok imában adtak hálát a sikeres megérkezésért, a nap folyamán kapott kegyelmekért.


Szöveg és fotó: Demeter Ferenc nyá. alez.