Hagyományosan május utolsó vasárnapján emlékezünk meg országszerte nemzetünk háborúiban és a szabadságharcokban elesett hősi halottairól. Szegeden azonban évek óta több napon, több helyszínen is tartanak ebből az alkalomból ünnepi megemlékezésekkel egybekötött koszorúzásokat.
A központi megemlékezésre május 30-án vasárnap 11 órakor került sor a Hősök Kapujánál, ahol összegyűlt a város, állami és önkormányzati hivatalainak, valamint a civil szervezeteinek képviselői.
A Magyar Tartalékosok Szövetsége Csongrád-Csanád Megyei Szervezetét, Dávid István ny. mérnök alezredes, megyei elnök képviselte.
A Szegedi Bajtársi Klub Közhasznú Szervezet elnöke, Csepi László ny. őrnagy emlékezett meg a hősökről. Ünnepi beszédében utalt arra, hogy „A magyar hősök emléknapjának eredete az 1917. évi VIII. törvényre vezethető vissza, amely arra kötelezett minden községet, hogy méltó emléket állítson a világháborúban elesett hőseinek, „akik a most dúló háborúban a hazáért életüket áldozták fel. 1924. évben május utolsó vasárnapját a honvédelmi miniszter hősök emlékünnepe elnevezéssel nemzeti ünneppé nyilvánította. 1945-ben még megemlékeztek a hősök napjáról, ezután azonban elmaradtak a hivatalos megemlékezések. Az I. és II. világháború hőseiről Magyarországon 1989. május 29-én emlékeztek meg ismét nyilvánosan, az első állami rendezvényt 1990-ben tartották meg újra. A magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló 2001. évi törvény ismét a magyar hősök emlékünnepévé nyilvánította minden év május hónapjának utolsó vasárnapját.”
A megemlékezés alkalmából, – a kegyelet és a hála koszorúját – a Magyar Tartalékosok Szövetsége Csongrád-Csanád Megyei Szervezete nevében, Dávid István ny. mérnök alezredes, megyei elnök helyezte el a szobor talapzatánál.
Az ünnepség végén meggyújtották az emlékezés mécseseit, és az ünnepségen résztvevő szervezetek képviselői koszorúkat helyeztek el a Hősök Kapuja szobor talapzatánál. A megemlékezés a Szózat hangjaival ért véget.
