Tudósítások a MATASZ Pest megyei szervezetének életéből

Szomorú péntek délután

A MATASZ Pest Megyei Szervezete november 24-én rendezte meg hatodik regionális lőversenyét. Ez eddig egy szokványos versenynek, illetve az arról szóló tudósítás kezdetének tűnik, de akik ott voltak tudják, hogy sajnos nem így volt. Szomorú és fájdalmas volt számunkra ez a nap. Ekkor vettünk ugyanis búcsút barátunktól és tagtársunktól Novák Lajostól.Nemrég még együtt készültünk az őszi megméretésekre, többek között a MATASZ országos lőversenyére.
Lövészeteinken egyre jobb eredményeket produkáltál, és nem csak a pontlövő számokban, hanem a sokak által kedvelt Stell Challenge versenyben is, ahol nem csak pontos, hanem rendkívül gyors is voltál. Aztán történt valami! Valami, amire senki sem számított, Te magad sem. A szeptember végi találkozásunkkor balesetet szenvedtél. Egy olyan balesetet, ami előtt sokáig értetlenül álltunk. Egy rossz lépés következtében elestél és eltörött a combcsontod. Megműtöttek, és néhány nap múlva, amikor meglátogattalak, már a mielőbbi felgyógyulásodról beszéltél, a jövőről, a terveidről. Tudtad, hogy a néhány nap múlva esedékes országos lőversenyen még nem tudsz lőállásba lépni, de hitted, hogy lesz még rá alkalmad. A tartalékosok napjára szervezett központi ünnepségen sem tudtál részt venni, ahol munkád elismeréseként a MATASZ Bronz emlékérmét kellet volna átvenned. Jakab Attila barátommal elvittük Neked az emlékérmet, ami láthatóan felvidított, és ez minket is megnyugvással töltött el. Gyógyulsz, fel fogsz épülni, gondoltuk ekkor, hamarosan ismét köztünk leszel és a következő rendezvényünkön már ismét a mosolygós, mindig vidám Novák Lajost fogjuk üdvözölni, aki az üst mellett állva éppen a finom falatokat készíti a csapat részére.

Nem így történt! Sajnos ennek pont az ellenkezője következett be! Egyre riasztóbb hírek érkeztek felőled, állapotodról. Tanácstalanok voltunk, hogy vajon hogyan tudnánk segíteni, aztán november elején kedvesed Vera értesített, hogy be kellett vigyen a kórházba. Ekkor szembesültünk vele, hogy a baleseted is a benned lappangó betegség következménye volt. Amitől tartottunk, bekövetkezett. A betegség legyőzött és egy hosszú útra indultál, ahonnan már nincs visszaút.

Most, amikor ott álltunk a lőtéren és rád emlékeztünk, sok minden megfordult a fejünkben. A kihelyezett fotón is mosolyogtál, mert mi így, mosolygósan szeretnénk emlékedet a szívünkben megőrizni.

Fontos döntést hoztunk ezen a napon. Kedvesed Vera jóváhagyásával a jövő évtől kezdődően ezt az őszi versenyünket rólad nevezzük majd el, a Te emlékednek szenteljük.
Nyugodj békében Lajos! Emléked szívünkben megőrizzük!

Sajnos a versenyre is hatással volt ez a szomorú kezdés. Hiába volt ott most több szervezet is – a MATASZ Pest Megyei és Budapesti szervezetének tagjai, az MH Altiszti Akadémia altisztjelöltjei, az Aeroking Ejtőernyős Klub versenyzői vagy éppen a Báró Podmaniczky III. János Honvéd Egyesület képviselői – senki nem tudott ezen a napon kimagasló eredményt elérni.

Természetesen minden versenyszámban születtek győztesek és a dobogós helyezést elértek is átvehették az érmeket és okleveleket, mi több a győztesek még különdíjban is részesültek, melyeket Takács Attila dandártábornok úr a MH Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság Parancsnoka ajánlott fel, akinek ezt ezúton is köszönjük, de a mécsesek sárgán villódzó fénye most nem fényt árasztott felénk, hanem árnyékot vetett ránk.

Jövőre, megnyugodva, már a Te emlékednek fog szólni ez a verseny és, ha Te már nem is indulhatsz el rajta, de versenyen elért csúcsokat már most Neked, az emlékednek ajánljuk.

Szöveg: Bíró Sándor ny. r. ezredes.
Kép: Kasza Krisztina, Benke Tamás és Bíró Sándor.

Sikeres volt a MATASZ Pest Megyei Szervezet első rekreációs, sport és családi napja

Az év vége közeledtével elfogynak a MATASZ Pest Megyei Szervezet 2017. évre tervezett programjai. A honvédelmi és toborzó napokat, lövészeti programokat és a különböző kitelepüléseket csak a tagság aktív közreműködésével és a felkért szervezetek, sportegyesületek támogató segítségével lehetett sikeresen megoldani.

A közös munka után a megyei szervezet elnöksége egy közös rekreációs, sport és családi napot szervezett, az ezeken a munkákon aktívan résztvevő tagjainak, melybe bevonta a fővárosi szervezet tagjait is, valamint a programokon közreműködő segítőknek és támogatóknak. A családi rendezvényre a Magyar Honvédség Altiszti Akadémia Bázisán működő sportcentrumban került sor, melynek lebonyolításához a MATASZ egyik tagegyesülete a Szentendrei Kinizsi Honvéd Sportegyesület minden támogatást megadott. A résztvevőknek lehetőségük volt asztali teniszezésre, tollasozásra, dartsozásra, lézeres lövészetre, vagy éppen úszással és szaunázással frissíthették fel magukat. A „ping-pong csata” résztvevői még napok múltán is izomlázra panaszkodtak, persze, mert a játék hevében nem vették észre, hogy régen megmozgatott izmaik és ízületeik egy kissé megkoptak és elszoktak a sportmozgástól.

Természetesen a kulináris élvezetek sem maradtak ki a programból. Szinte mindenki sütött valami finomságot és kínálta meg vele a többieket, de nagy keletje volt a hagyományos zsíros kenyérnek is lilahagymával.

A déli harangszó után nem sokkal a bográcsban főzött közös ebéd is elkészült, melynek elfogyasztása után már csak az élmények felidézésével és beszélgetéssel töltötték el az időt a résztvevők.

Ez a kísérleti családi nap minden tekintetben jól sikerült. A résztvevőknek azért, mert nem csak valamelyik munka elvégzése kapcsán találkoztak a többiekkel, hanem egy kis kötetlen szabadidős program keretén belől, a szervezőknek pedig azért, mert tapasztalatot gyűjthettek a 2018. évi hasonló programok előkészítéséhez és lebonyolításához.

Szöveg: Bíró Sándor ny. r. ezredes
Kép: Kasza Krisztina és Bíró Sándor