Katonák és a barátok jelenlétében emlékeztek meg Veszprémben az egykori MH 87. Bakony Harci Helikopter Ezred megalakulásának 59. évfordulójáról.
A veszprémi Táborállás parkban elhelyezett emlékműnél katonák és civilek pénteken tartottak ünnepi megemlékezést. Az ünnepi beszédet az alakulat emlékoszlopánál Soós Lajos nyá. alezredes, a Veterán Repülők és Ejtőernyősök Veszprémi Egyesületének elnöke mondta.
Az elnök a beszédében a 2005-ben felállított emlékoszlopra utalva kiemelte, hogy mit jelent a kőbevésett szó. Szó, ami megmásíthatatlan, kitörölhetetlen és a megváltozhatatlant jelenti. Parkban lévő kövön elhelyezett tábla az MH 87. Bakony Harci Helikopter Ezred személyi állományának és a katonai alakulat 59 év alatt a haza védelmében tett helytállásának állít emléket.
Az ezred jogelődjének története 1958-ra nyúlik vissza, amikor Kecskemét repülőterén felállításra került a Magyar Néphadsereg 86. Vegyes Repülő Százada. A század feladatainak bővülésével további fejlesztések váltak szükségessé, mint például a helyből felszálló technika beszerzése, rendszerbe állítása. A választás a Mi-1-es helikopterekre esett, és ezeket 1961-től állították hadrendbe. A 60-es évek végén merült fel annak az igénye, hogy nagyobb helikopterek és helikopteres egységek álljanak készen a szárazföldi csapatok támogatására. Ennek az elvnek a megvalósítását segítette 1969-től a Mi-8 közepes szállítóhelikopterek beérkezése. 1973-ban megalakult Csapat Repülő Parancsnokság, mint magasabb egység, amelynek alárendeltségébe került a Veszprém melletti szentkirályszabadjai repülőtéren települt helikopter ezred. Az ezred harctevékenységében később minőségi előrelépést jelentett az 1978-ban hadrendbe állított Mi-24-es harci helikopterek, amely nagymértékben megnövelte a szárazföldi csapatok légi tűz támogatását.
Az elnök szerint jelentős volt az a szerepvállalás, amit az ezred mindennapi ún. béke feladatai közé tartoztak. Az ipari és természeti katasztrófák felszámolásában való részvétel, a nemzetgazdaság érdekében végzet különleges tevékenység, a kárelhárítás, betegszállítás, amelyekkel emberéleteket és nagy veszélyhelyzeteket előztek, vagy szüntettek meg.
A rendszerváltás politikai fordulatai érzékenyen érintették a helikopter ezred életét is. 2004-ben döntés született arra, hogy a Magyar Honvédség két helikopteres alakulatát, szolnoki településsel összevonják. A harci gépek a repülőtérről kivonásra kerültek, a repülőtér elvesztette eredeti funkcióját.
A megemlékezés során beszélt azokról a személyekről, akik a technikát működtették, üzemeltették, felügyelték, legyen az parancsnok, tiszt, tiszthelyettes, vagy sorkatona. Az ő áldozatos hivatástudatuk, munkájuk nélkül ezek a történelmi lapok üresek lennének- hangsúlyozta az elnök. Külön tisztelettel szólt azokról az áldozatokról, akik a szolgálatteljesítésük közben vesztették el az életüket, mert a levegő meghódítása mindig kihívás jelentett és többnyire nagy kockázattal is járt.
Az ünnepség végén a katonai szervezetek képviselői és civilek a megemlékezés koszorúit helyezték el az emlékművön. A MATASZ Veszprém Megyei Egyesülete nevében Simon-Jójárt Sándor nyugállományú ezredes, elnök, Demeter Ferenc nyugállományú alezredes alelnök és Balassa Endre nyugállományú törzszászlós, alelnök koszorúzott. Simon-Jójárt Sándor nyugállományú ezredes 1983-85 között parancsnok-helyettesként, majd 1985-93 között parancsnokként teljesített szolgálatot a 87. Bakony Harci Helikopter ezrednél. A megemlékezésen elhangzott az is, hogy ezek az évek voltak az ezred legeredményesebb évei, mert a pilóták baleset és katasztrófamentesen a rendszeresített helikoptereken, nagyon sok repült óraszámot teljesíthettek.
Demeter Ferenc ny. alez. alelnök
MATASZ Veszprém Megyei Egyesülete
