Közös imádsággal emlékeztek meg május 28-án, Balatonfűzfőn a háborúkban elhunytakról és a családtagjaikról.
A misét a Jézus Szíve parókia mellett lévő templom romnál Szécsi Ferenc kisegítő tábori lelkész, a MATASZ Veszprém Megyei Egyesületének tagja celebrálta. Hősök napi megemlékező beszédében elmondta, hogy a két világégés érzékenyen érintette a magyar népet. Nincs olyan magyar család, amelyben közvetve, vagy közvetlenül ne lenne a háborúnak legalább egy áldozata. Ezért kell állandóan égnie a megemlékezés mécseseinek, hogy a magyar hőseink emlékei ne merüljenek a feledés homályába.
De mit is jelent hősnek lenni? – tette fel a kérdést Ferenc atya. Egy megfogalmazás szerint benne lenni egy különleges percben, amit emberként tudunk megélni. Azok a katonák, akik ott voltak a háború lövészárkaiban azt a percet élték meg, amit elvárt tőlük a haza és a lelkiismeretük. Hazafiként élték át a háború teljes borzalmát és poklát. Vannak, akik napjainkban is ezeket a perceket élik meg a családjuktól távol külföldön, vagy éppen a határon szolgálva. A ma katonái lelkileg tisztában vannak annak a feladatnak a fontosságával, amit a hazánkban élők elvárnak tőlük.
A megemlékezés második részében a résztvevők a templom falán elhelyezett emléktáblánál hajtottak fejet a két világháború és 1956. áldozatai előtt.
Hebling Zsolt a Kelet-Balatoni Térség Önkormányzati Társulásának elnöke, Alsóőrs polgármestere arra emlékeztette az ünnepségen résztvevőket, hogy a magyar katonák közül nagyon sokan nyugszanak idegen földben, névtelen sírokban. Hiába várta őket haza a szerető családjuk és a barátaik. Ezeknek a katonáknak a hazaszeretete tettekben nyilvánult meg. Akikről tudunk, azoknak a neveit az utókor kőbe vésette, így tisztelgünk az emlékük előtt azért, hogy a szabadságunkért az életüket áldozták.
dr. Földváry Gábor, a HM jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkára azt emelte ki, hogy amikor 1917-ben elrendelték a hősökről történő megemlékezést nem sejtették, hogy mit hoz a 20. század történelme. Két pusztító háború nagyon sok áldozatot követelt a magyar néptől. Olyan emberekre emlékezünk ezeken a napokon, akiknek mindennél fontosabb volt a haza védelme. Ezért fontos az utókor számára az, hogy megadják a tiszteletet és ezen a napon fejet hajtsanak a hősök emléke előtt.
Az ünnepi megemlékezéseket követően a résztvevők a templom falánál elhelyezték a kegyelet virágait. A MATASZ nevében Simon-Jójárt Sándor nyá. ezredes, valamint Györe Gyula nyá. alezredes és Fortunyák Gyula nyá. alezredes helyezték el a megemlékező koszorút. A emléktáblánál tiszteletadást teljesítettek az „Apród program” fiataljai is.
Demeter Ferenc nyá. alez. alelnök
MATASZ Veszprém Megyei Egyesülete
