A sorkötelezettség idején leszerelt katonák tartalékos állományba kerültek, de vannak-e tartalékosai a Honvédségnek ma? És kik azok a katonák, akik a különféle rendezvényeken és megemlékezéseken bemutatják régebbi korszakok harcászatát? Többek között ezeket is tudakoltuk Széles Ernő nyugalmazott dandártábornoktól, a most 15 éves Magyar Tartalékosok Szövetségének elnökétől, valamint Jásdi Balázstól, a szervezet hagyományőrző tagozatának vezetőjétől.
A rendszerváltást követően átszervezték a magyar hadsereget, folyamatosan csökkent a honvédség létszáma, haditechnikája, alakulatainak száma, majd a NATO-csatlakozás újabb változást jelentett, és ekkor merült fel, hogy nyugati mintára, külön szövetségnek kellene foglalkoznia a tartalékos katonákkal. Ekkor már majdnem minden NATO-tagországnak volt hasonló szervezete. Ilyen előzmények nyomán jött létre 2001-ben a Magyar Tartalékosok Szövetsége (MATASZ). A sorkötelezettség 2004-es eltörlése ismét fordított a dolgok menetén, hiszen addig a kiképzést kapott, majd a katonai szolgálati időt teljesítő katonát lebiztosították, tartalékos állományba került, és rendkívüli helyzetben bármikor behívhatták. A 2004-től létező hivatásos hadsereg tartalékosait ezzel szemben ugyanúgy szerződéses viszony köti a hadsereghez, ahogy a rendes állományúakat, ám ők a kiképzésük után csak bizonyos időszakonként töltenek bent egy adott időt a laktanyában. Az ezen kívül eső időben civil életet élnek.