A Demokrata hetilap augusztus 24.-i 34. számában adott interjút a MATASZ elnöke

– Tizenöt éve alapították a Magyar Tartalékosok Szövetségét, amely annyira eggyé vált a honvédség munkájával, hogy sokan azt hiszik, a tartalékosok önöknél szolgálnak. Milyen céllal született meg a szervezet 2001-ben, és mi valósult meg mára?– Közkeletű tévedés, hogy a Magyar Honvédség szervezete vagyunk, előfordult már, hogy nálunk akartak katonai szolgálatra jelentkezni. Ezzel szemben a MATASZ egy civil szervezet, amelynek alaprendeltetése a tartalékosok összefogása, érdekeik védelme és képviselete, de jó helyen kopogtat nálunk bárki, aki szeretné önkéntes alapon támogatni a honvédelem ügyét. Szervezetünk másik alapfeladata, hogy a honvédségen kívüli szervezetként hidat képezzen a társadalom és a magyar haderő között, rendezvényeinken igyekszünk bemutatni a katonák munkáját, népszerűsíteni a Magyar Honvédséget, segíteni a tartalékosok toborzását és az Önkéntes Műveleti Tartalékos rendszer kiépítését, működtetését. Az elmúlt tizenöt évben kiépült a MATASZ országos szervezete, most pedig a járási szervezetek felépítése a cél. A hazai munka mellett pedig immár tizenöt éve mi képviseljük Magyarországot a NATO tartalékos szervezeteiben.

– Mi a MATASZ szerepe ebben a rendszerben? Nemrég a politikai harcok kereszttüzéből is jutott önöknek. Felmerült például, hogy részt vesznek az önkéntesek kiképzésében…

– Ez is tévedés, hiszen a tartalékos állomány kiképzésével kapcsolatos összes feladatot a Magyar Honvédség végzi, kezdve az állomány alapkiképzésétől az évről évre ismétlődő behívásokig. A szervezetünk éppen ellenkezőleg, akkor szervez programokat, illetve fogja össze a tartalékosokat, amikor visszatérnek a civil életbe. A szabadidejükben vehetnek részt olyan programokban, amelyek segítenek az ismereteik
szinten tartásában. Ezek között szerepelnek olyan „katonás” programok, mint a lövészet, ami légpuskától kezdve különböző típusú fegyverekkel történik, vagy járőrversenyek szervezése, de a szövetségnek nem feladata – és nem is célja – a katonák kiképzése. Amivel viszont évek óta sikerrel foglalkozunk, az a szabadidős programok szervezése, ezáltal pedig a helyi, kis közösségek összekovácsolása. Tagjainknak és az érdeklődőknek biztonságpolitikai, haditechnikai és honvédelmi témájú előadásokat szervezünk, katonai bemutatókat, lőversenyeket és toborzónapokat tartunk,
valamint igyekszünk részt venni a fiatalok hazafias-honvédelmi nevelésében. E nevelés folyamatában valóban végzünk bizonyos fokú „katonás előképzést”, ha az érdeklődő fiatalokkal – lányokkal, fiúkkal egyaránt – megismertetjük például egy légpuska helyes célra tartását, a lövés kiváltásának legjobb időpontját az eredményes végrehajtás érdekében. Vagy önvédelmi alapismereteket, gyakorlati alapfogásokat mutatunk be, térkép alapján a gyors tájékozódás, helyzetfelismerés képességét igyekszünk kialakítani a fiatalokban. Valójában a tagjaink életkora is nagyon változatos, az
általános iskolásoktól kezdve a nyugdíjasokig minden korosztály képviselteti magát.

– Hogyan lehet ennyi korosztálynak programokat szervezni? Nem nehéz így fenntartani az érdeklődést?

– Egyáltalán nem nehéz, a fiatalabbakat leginkább a járőrversenyek és a sportos programok vonzzák, általában véve az erőpróbát, kihívást jelentő feladatok. A légpuska, airsoft, paintball szintén népszerűek a fiúk és lányok körében egyaránt. A középiskolákban futó „Egy nap a honvédelemért” programsorozatunk is vonzó a diákok számára. Egyetemi szinten is jelen vagyunk, ahol a hallgatók kreditpontokért tanulhatnak katonai alapismereteket. Összességében elmondható, hogy a migránsválság begyűrűzése óta eddig nem tapasztalt mértékben megnőtt az érdeklődés az
önvédelmi témájú rendezvényeink iránt, fiatalok és idősebbek körében egyaránt. Az Európában ma már sajnos gyakorta bekövetkező
terrorcselekmények miatt pedig egyre többen teszik fel a kérdést, mit kell ilyen helyzetekben csinálni. Ne feledjük, egyre több az olyan korosztály, amely már nem kapott sorkatonai kiképzést, kevésbé ismeri a szervezettségben, kiképzettségben rejlő erőt, az egyéni felkészültség, a gyors
reagálás előnyét. Sokan érzik úgy, hogy javítaniuk kellene az állóképességüket, megtanulnának kezelni valamilyen fegyvert, gyorsan eligazodni egy térképen, sőt olyanok is vannak – elsősorban a déli határ mentén lakók –, akik úgy érzik, hasznossá tudnák tenni magukat a kis közösség, otthonuk
biztonságának megőrzése területén, vállalnának a településen vagy annak határában járőrözést és egyéb feladatokat.

– Segít ez a társadalmi igény a toborzásban? Becsatornázhatók az érdeklődők a tartalékos rendszerbe?

– Természetesen igen, ami már csak azért is fontos, mert a MATASZ nem szervezhet például járőrözést. Aki valóban segíteni szeretne, azt hivatalos keretek között, a honvédség berkein belül katonaként, akár tartalékosként, tudja megtenni. Egyre többen látogatják egyébként honlapunkat
is, amely a www.matasz.com címen bárki számára hozzáférhető. Itt egyébként MATASZ-tagnak is lehet közvetlenül jelentkezni. Várjuk sorainkba mindazokat a fiatalokat, de bármely korosztály tagjait, akik tenni akarnak a hon védelme ügyéért, emellett egy jó, baráti szellemű közösséghez szeretnének tartozni.

– Ma már több mint hatezer önkéntes csatlakozott a tartalékos rendszerhez, de nem volt ez mindig így. Hogyan sikerült megreformálni a rendszert, és hol a végső határ?

– 2010 előtt nagyon kevesen lettek tartalékosok, mondhatni vegetált a rendszer. A MATASZ-hoz is jellemzően leszerelt, honvédségtől távozott katonák, esetleg korábbi sorállományúak léptek be. A megújulás a toborzás felpörgetésével kezdődött, amely megnyitotta az utat a társadalom felé is, ma már a civil szférából szintén jelentkeznek tartalékosnak, idősek és fiatalok egyaránt. A kormány tervei között szerepel, hogy a jövőben húszezer
fősre növeli a tartalékos haderőt. Ez egy reális cél, mi pedig népszerűsítéssel, toborzással, a korábban említett „előképző” munkánkkal tudnánk segíteni az elérését. Természetesen örülnénk neki, ha az új tartalékosok közül minél többen a MATASZ-hoz is belépnének.

– Missziók, árvíz, migránsválság – mindenből jutott a tartalékosoknak is. Hogyan vette a rendszer az akadályokat?

– A tartalékosokra többször is szükség volt már a gátakon, tavaly pedig a déli határ mentén adott munkát nekik a migrációs válság. Az árvíz, a rendkívüli hóhelyzet kapcsán említést érdemel, hogy a MATASZ megyei szervezeteiből is érkeztek felajánlások, önként jelentkező személyek,
csoportok a katasztrófahelyzet elhárításának segítésére. Missziós tagozatunk pedig összefogja a külföldi válságkezelő missziókat megjárt „veteránokat”, akik szervezetten adhatják tovább tapasztalataikat az érdeklődőknek, akár azoknak is, akik fontolgatják, hogy külföldi szolgálatot vállalnak a jövőben, de fogalmuk sincs róla, hogy mivel jár mindez.

– Régóta foglalkoznak a katonai hagyományok ápolásával is. Segít ez a népszerűsítésben, toborzásban?

– Így van, a már említett missziós tagozaton túl más tagozataink is vannak, ezek sorából kiemelkedik a hagyományőrző tagozatunk, ahol korhű ruhában, korhű eszközökkel, korhű vezényszavakkal tartanak foglalkozásokat.

– Említette a külföldi kapcsolatok ápolását…

– A NATO tartalékos szervezetei felé mi képviseljük a magyar tartalékosokat, ezt a megbízást a Honvédelmi Minisztériumtól kaptuk még a megalakulásunkkor. Ilyen például a CIOR, azaz a Tartalékos Tisztek Szövetsége, amely az egyik legkomolyabb tartalékos szervezet – ennek régóta tagjai vagyunk. Létrehozásakor a kelet-középeurópai államok, valamint a nyugat-európai tartalékos szervezetek gördülékenyebb együttműködését, ma már főleg a tapasztalatok cseréjét szolgálja az úgynevezett Gamingi Kezdeményezés, ennek a szervezetnek a munkájában is aktívan részt
veszünk. A MATASZ ezenfelül kiváló kapcsolatot ápol német, olasz és francia társszervezetekkel, és további kétoldalú kapcsolatok kiépítése is tervben van. Érdemes megemlíteni, hogy az egyes megyei szervezeteknek is vannak élő és kiválóan működő nemzetközi kapcsolataik, a Heves megyei MATASZ például egyszerre német és francia barátsággal is büszkélkedhet. Pest megye olasz, Csongrád megye szerb, bolgár, és lehetne sorolni tovább
a megyéket és országokat az eredményes kapcsolatokra példaként. Ez azért fontos, mert ezeken a kapcsolatokon keresztül más országok képviselői is megismerhetik beszélgetések során a magyarok álláspontját például a migránsválság kezeléséről. A német Bundeswehr Tartalékos Szövetséggel
nagyon eredményes a humanitárius kapcsolatunk is. Eddig mintegy hárommilliárd forint értékben kaptunk adományokat, benne modern kórházi ágyaktól a különböző segédeszközökig, amelyeket a megyei szervezeteink kórházakhoz, többek között a Honvédkórházhoz is, valamint intézményekhez, rászoruló családokhoz juttattak el.

Kovács Dániel