A HM Társadalmi Kapcsolatok Hivatal, valamint a Magyar Tartalékosok Szövetsége képviseletében dr. Tóth Gergely százados vett részt a NATO Tartalékos Tisztek Szövetsége (CIOR) által, a szervezet nyári kongresszusát megelőzően rendezett CIMEX szemináriumon és törzsgyakorlaton. A CIOR-on belül működő szakosított bizottságokon belül a CIMIC (civil-katonai kapcsolatok) bizottság az egyik leginkább aktív, ami abban is megnyilvánul, hogy immár ötödik éve minden nyáron, a nyári kongresszus előtt megrendezik a 3 napos CIMEX-et, ahol előadások mellett a résztvevőknek csoportokra osztva, egy rövid gyakorlat keretében feladatokat is meg kell oldaniuk, amelyek aztán kiértékelésre kerülnek.
Az idei évben – nem meglepő módon – a migrációs válsághelyzetek kezelése, és a CIMIC erők abban játszott lehetséges szerepe volt a témája a szemináriumnak, amelyet Madridtól (ahol a CIOR kongresszus zajlott) nem messze, a spanyol katonai műszaki főiskolán, Hoyo de Manzanares-ben tartottak meg. A rendezvényen 12 országból 31 fő vett részt, amely, ha létszámban nem is (volt korábban alkalom, amikor kb. 50 fő vett részt), de az országok számában az eddigi legszélesebb merítésnek tekinthető. A jelenlévők nagy része tartalékos tiszt volt, ugyanis a CIMIC az egyik olyan tevékenység, ahol kifejezetten jól használható a civil életben megszerzett tudás és szakértelem. Ennek megfelelően az Egyesült Államok CIMIC-kel foglalkozó katonáinak 75%-a tartalékos, és más angolszász országokban is hasonlóak az arányok.
A szeminárium során előadások hangzottak el, amelyek egyrészt rövid biztonságpolitikai áttekintést adtak a világ több pontján zajló folyamatokról, másrészt a migráció és az az által megcélzott társadalmak viszonyát vizsgálták. Szó esett a CIMIC feladatok országonkénti eltérő megközelítéséről is, bár a közös alapot a NATO CIMIC-doktrínája azért megadta – igaz, nem-NATO tagként pl. dél-afrikai résztvevője is volt a rendezvénynek. Afrika ugyanakkor közös pont volt a tekintetben, hogy több, ott NATO-országok részvételével folyó többnemzeti (NATO, EU, ENSZ) művelet CIMIC-tevékenysége is részletes elemzésre került. Érdekes beszélgetés alakult ki a „migráció mint fegyver” témakörében, több történelmi példa is bizonyítja, hogy államok és csoportok a migrációt mint Afrikában, mind másutt fegyverként, a céltársadalmak destabilizására használták fel.
Nagy érdeklődés nyilvánult meg Magyarország migrációval kapcsolatos álláspontja, valamint tevékenysége iránt, és bebizonyosodott, hogy a tapasztalatok hasonlóak, mint Spanyolország esetében. Érdekes előadás hangzott el az amerikai Parti Őrség karibi migránsokkal kapcsolatos tevékenységéről, amely, bár nagyságrendileg kisebb problémahalmaz, de sok közös pontot mutat az olasz és más NATO-haditengerészeteknek a Líbiából áramló migrációs hullám kezelésére tett lépéseivel.
A rendezvény törzsgyakorlat részében a résztvevők vegyes nemzetiségű csoportokat alkottak, akiknek egy fiktív régió országaiban folyó, részben polgárháborús helyzetben béketeremtési feladatokkal települő EU-kontingens CIMIC feladatait kellett terveznie, majd a gyakorlat levezetői – és egy alkalommal a rendezvényt meglátogató brit, amerikai és spanyol tábornokok – felé jelenteni, és a felmerülő kérdéseket megválaszolni. A gyakorlat egyik legfőbb tanulsága volt, hogy a CIMIC célja mindenkor a parancsnok elgondolásának támogatása kell, hogy legyen, nem szabad, hogy „humanitárius szervezetté” váljon, elfeledve a művelet fő célját.
Bár a három nap alatt nem sikerült a migráció kapcsán jelentkező összes kérdést megoldani, ugyanakkor minden résztvevő sokirányú tapasztalatokkal gazdagodott, amelyeket – a szervezők reményei szerint – visszavisznek magukkal saját haderejükbe, gazdagítva ezzel annak szervezeti kultúráját, és bizonyítva a tartalékosok hasznosságát e területen is. A jövő évi CIMEX pedig előre láthatóan ismét a migráció témakörével fog foglalkozni, jelezve, hogy ez a probléma előre láthatóan hosszú időre velünk marad.
Szerző: dr. Tóth Gergely szds.
Fotó: H. Plimack, S. LeFevre, és a szerző
