Dr. Tóth Gergely százados:
TARTALÉKOSOK TANÁCSKOZTAK A MIGRÁCIÓRÓL
A Gamingi Kezdeményezés 2016-os első szemináriuma
A Gamingi Kezdeményezés (Gaminger Initiative – GI) nemzetközi tartalékos szervezet 2016. május 26–29. között tartotta idei első, tavaszi szemináriumát (Gaming I.) a Bundeswehr Tartalékos Szövetségének (Verband der Reservisten der Deutschen Bundeswehr e. V.) vendégeként Drezdában.
Magyar részről a GI-be kijelölt képviselő, dr. Tóth Gergely százados, MATASZ elnökségi tag, a nemzetközi munkacsoport vezetője, a HM Társadalmi Kapcsolatok Hivatal munkatársa volt jelen.
A Gamingi Kezdeményezés, mint ismeretes, egy politikamentes, non-profit társadalmi szervezet, jelenleg kilenc közép-európai tartalékos, illetve tiszti szövetség regionális együttműködése. 26 éves múltra tekint vissza, 1990-ben, még a Varsói Szerződés megszűnése előtt, az alsó-ausztriai Gaming kisvárosában tartották első konferenciájukat, egy karthauzi kolostorban, innen kapta a nevét a szervezet. A GI teljes jogú tagja – akár a NATO Tartalékos Tisztek Szövetségének (Confédération Interalliée des Officiers de Réserve – CIOR) – országonként egy tiszti vagy tartalékos szövetség lehet, egyes országokban ugyanis a tartalékos szövetségek a nem tiszti állomány előtt is nyitottak (pl. Magyarország), máshol viszont a tartalékos és aktív állományú tisztek egy szervezetbe tömörülnek (pl. Svájc). A gamingi találkozókon való részvétel egyetlen kritériuma így a tiszti mivolt. A küldő nemzeti szövetségnek e mellett – ahogyan ez a MATASZ esetében is fennáll – rendelkeznie kell országa védelmi minisztériumának felhatalmazásával.
A GI fő eseménye a tavaszi, úgynevezett Gaming I. – amelyet korábban a névadó kisvárosban tartottak, napjainkban rendszerint valamelyik tagország látja el a házigazda szerepét –, ahol egy aktuális, közérdeklődésre számot tartó biztonságpolitikai kérdést járnak körül. A másik fő rendezvény az őszi Gaming II., ahol egy adott tagállam bemutatja saját (hon)védelmének rendszerét, különös tekintettel annak tartalékos vonatkozásaira. Mivel Magyarország legutóbb 2011-ben rendezett gamingi találkozót, így – tekintettel a honvédelem tartalékos alrendszerének időközben fejlődésére – az elkövetkező években indokolt lesz ismét ülést szervezni hazánkban is.
A tanácskozás kezdetén a helyszínt biztosító Offizierschule des Heeres (OSH – a szárazföldi haderő tiszti iskolája) parancsnoka, Harald Gante dandártábornok, valamint tanulmányi ügyekért felelős helyettese tartott átfogó előadást az iskoláról, valamint annak képzési programjáról. Az intézmény alapelve az élethosszig tartó tanulás, ennek érdekében nem csak a leendő tiszteket képzi a katonai ismeretekre (a szakmai ismereteket civil egyetemeken szerzik meg, így könnyen konvertálható szakképzettségre is szert tesznek), hanem a magasabb (zászlóaljparancsnoki szintig) tanfolyamokat is oktatja. Kiemelt fontosságú a nyelvi képzés (angol), valamint a küldetésorientált vezetési módszer (Aufstragtaktik) elsajátítása.
Ezt követően a tanácskozás fő témája, az egész Európát érintő migrációs válsághelyzettel kapcsolatos prezentációk következtek. Alapvetően eltért egymástól a befogadó, valamint a tranzit országok narratívája, míg az előbbiek elsősorban biztonsági kérdésként tekintenek a területükön áthaladni kívánó emberáradatra, addig a célországokat (a tanácskozáson elsősorban Németországot, kisebb mértékben Olaszországot és Svájcot) inkább a tömeg valamiféle integrációjának a kérdése foglalkoztatja. Leghatározottabban a visegrádi országok álltak ki a biztonságot elsődlegesként tételező koncepció mellett, ugyanakkor Horvátország és Szlovénia is inkább e narratíva keretében szemlélte az eseményeket.
Továbbra is megfigyelhető az európai elitek, valamint az „átlagember” nézőpontja közötti, gyakran áthidalhatatlannak tűnő szakadék a migránskérdés kezelésének fő irányát illetően, abban ugyanakkor konszenzus mutatkozott, hogy csak össz-európai szinten kezelhető a probléma, bár egyes országok képesek eredményeket elérni, és irányt mutatni mások számára, de a végleges megoldás csak nemzetközi összefogással valósítható meg. Mivel a kérdés várhatóan sokáig napirenden lesz még, így feltehetően nem ez volt az utolsó találkozó, ahol ez napirendre került.
Magyarország eddig tett lépéseivel kapcsolatban szinte minden hozzászóló elismerően nyilatkozott, annak ellenére, hogy nem minden kérdésben azonosak az álláspontok. Ugyanakkor a határozott és koherens fellépést értékelték, mint ahogyan azt a munkát is, amelyet a határon szolgálatot teljesítő katonák és rendőrök nap, mint nap végeznek. E tekintetben a horvát és szlovén tapasztalat nagyon hasonló a magyarhoz, ott is jelentős tapasztalat halmozódott fel az utóbbi időben a folyamatos kitelepülés következtében. Ezek konklúziója minden ország esetében azonos: még a jelenleginél is nagyobb számú, jól képzett tartalékos katonára van szükség!
A konferencia résztvevői megtekintették a Bundeswehr központi múzeumát, amely jó keresztmetszetét adta a német föld hadtörténetének, és néhány egészen különleges kiállítási tárgyat is tartalmazott (pl. a Schwerer Gustav szuperágyú 80 cm-es lövedékét). Bár Németországban május utolsó vasárnapján nem ünneplik a Hősök Napját, de koszorúzásra is sor került a drezdai katonai temetőben, ahol nem csak I. és II. világháborús katonasírok (közöttük kis számban magyarok is) találhatóak, hanem az ezt megelőző, XIX. századi német újraegyesítési harcokból is vannak hősi halottak eltemetve.
A partner szervezetek és a német szövetségi haderő képviselői végig nagyon nyíltak és segítőkészek voltak, igazolva, hogy a Gamingi Kezdeményezés a családias és informális hangnem és struktúra miatt, alacsony részvételi költségekkel párosulva, alkalmas a CIOR-ban kifejtett nemzetközi tevékenység kiegészítésére. A jelenlegi, gyakran feszültségekkel terhes nemzetközi helyzetben egyébként is fontos, hogy legyenek a katonai kapcsolatoknak ilyen fórumai, ahol barátként lehet megbeszélni az aktuális ügyeket.
Alkalom nyílt bilaterális megbeszélések folytatására is, ezek eredményeképpen szorosabbra lehet fűzni a kapcsolatot a közép-európai országok tartalékos szervezeteivel, nem csak országos szinten, hanem több pozitív kezdeményezés is napvilágra került, amelyek a regionális (megyei) szinten segítenék az együttműködést, egymás rendezvényeinek látogatását.
Szintén megfontolandó az a, több nemzet által is követett gyakorlat, hogy megyei és országos vezetők részt vehetnek a gamingi rendezvényen, önköltségi alapon. Természetesen a delegáció összeállítása ilyen esetben is a delegációvezető feladata (pl. nyelvtudás szempontjának figyelembe vétele), valamint az így kiutazó plusz személyek is aktívan hozzá kell, hogy járuljanak a rendezvényre való felkészüléshez és az ott folyó munkához. Elképzelhető az ilyen módon való részvétel belső pályáztatása is.
A következő gamingi rendezvény 2016 októberében, Pozsonyban lesz, amelyen várhatóan ismét sor kerül a MATASZ és ezzel együtt a magyar tartalékosok képviseletére. Amennyiben időközben jelentős fejlődés következik be a magyar tartalékos rendszerben, úgy indokolt lesz ezt ország-jelentés formájában megismertetni a többi résztvevővel. (Erre minden találkozón van lehetőség, amennyiben valamely ország igényli.) E mellett felmerült annak lehetősége, hogy 2018-ban Magyarország is helyt adhatna egy hasonló találkozónak.
Fényképek: a szerző és a szervezők
