A hallgatóság nagyfokú érdeklődése mellett került megrendezésre a közelmúltban (2016. április 7.) az Antall József Tudásközpont Kül- és biztonságpolitika első kézből elnevezésű előadássorozatának keretében „A Magyar Honvédség iraki szerepvállalása egy év távlatából” című rendezvénye. A komplex kihívásokkal teli térségben szerzett széleskörű tapasztalataikról számoltak be a meghívott előadók.
A rendezvény első előadója Őexc. Dr. Szatmári Tibor nagykövet úr volt, aki szakmai pályafutása során mintegy 25 évet töltött a Közel-Keleten és 2013 óta látja el hazánk képviseletét Bagdadban. Előadásában elsőként a magyar-iraki diplomáciai kapcsolatok sajátosságaira tért ki. Megtudhattuk, hogy három fő pillérre épül hazánk Irakkal való kapcsolatrendszere, ezek a gazdasági, katonapolitikai és az oktatási együttműködések. Utóbbi területen a Stipendium Hungaricum program fontosságát és pozitív tapasztalatait emelte ki nagykövet úr. Előadásából a ma Irakban uralkodó biztonsági kihívásokról, az állami intézmények működési nehézségeiről valamint az etnikai és felekezeti törésvonalakról is ismereteket szerezhetett a hallgatóság.
Háry Szabolcs alezredes úrtól, az iraki Erbilben lévő magyar főkonzulátuson működő Katonai Összekötő Hivatal volt vezetőjétől megtudhattuk, hogy Magyarország az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozataival összhangban, a magyar Országgyűlés határozatának értelmében egy maximum 150 fős kontingenssel vesz részt az Iszlám Állam elleni küzdelemben a nemzetközi koalíciós szerepvállalás keretei között. Magyarország emellett humanitárius segélyekkel és lőszerrel is támogatja a terrorszervezet elleni küzdelmet. Háry Szabolcs elmondta, hogy a Magyar Honvédség Kiképzés-biztosító Kontingense nem harcoló alakulatként tevékenykedik a közel-keleti országban, hanem a kurdisztáni pesmergák kiképzésében vesz részt, a kiképzési koordinációs központ munkáját támogatja és egyes objektumok védelmét látja el.
Dr. Dezső Tamás, régész-asszirológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense, a kar korábbi dékánja a térségben tett útjairól, kutatómunkájáról számolt be, valamint az Iszlám Állam terrorszervezet emberéleteket és az épített kulturális örökséget is pusztító tevékenységével kapcsolatos ismereteit, tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Dezső Tamás előadásában kiemelte, hogy a térségben található gazdag műemlékkincs pusztítása mellett a műkincs- és emberkereskedelem is óriási problémákat jelent a válságzónában. Végezetül azt is megtudhattuk, hogy az erbili regionális kormánytól kapott koncessziós jog értelmében a közeljövőben újabb ásatásokat kezdhet meg egy magyar expedíció az észak-iraki Kurdisztánban.
A rendezvény negyedik felszólalója Dr. Wagner Péter biztonságpolitikai szakértő, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója volt, aki az elmúlt másfél évben három alkalommal járt a konfliktus sújtotta iraki Kurdisztánban. Előadásából megtudhattuk, hogy az Iszlám Állam elleni küzdelem kihívásai mellett számos problematikus kérdést vetnek fel Irakban a területi viták. Az Iszlám Állam visszaszorítása nyomán felszabaduló területek feletti ellenőrzés kérdése ugyanis az iraki kurdok és a bagdadi központi kormányzat közötti további konfliktus forrásává válhat. Wagner Péter az előadás további részében beszélt még az információs hadviselés szerepéről, a pesmergák harcászati képességeiről illetve az Iszlám Állam által ellenőrzött területek alakulásáról is.
Az előadást követően végül lehetőség nyílt a témával kapcsolatos kérdéseket feltenni, amelyekre meghívott vendégeink részletes válaszokat adtak. A PAGEO Műhelyek támogatásával valósult meg a rendezvény.