2016. április 2-án, csodálatos verőfényes napon került sor a MATASZ Pest Megyei és Fővárosi Szervezeteinek új programja a „MATASZ Tavasz Harci Túra” évadnyitó első eseményére. A Pilisborosjenő határában álló „Egri várrom” és környéke, – természetvédelmi terület, kedvelt kiránduló hely – kiváló helyszínnek bizonyult, maximálisan biztosította egy járőr típusú megméretés minden feltételét. A szervezők már reggel fél héttől a helyszínen voltak, berendezték az „alaptábort” az állomásvezetők elfoglalták „harcálláspontjaikat” és megkezdődött a tüsténkedés a főző üst körül.
Folyamatosan érkeztek a regisztrált csapatok – összesen 9 – a helyszínre, ahol pontosították a szükséges adatokat. A rövid megnyitót és technikai értekezletet követően az első csapat – a gödöllői Madách iskola csapata 09:50 órakor indult útnak, a kilencedik – a helyszínen összeállt „Huszárok” – pedig 11:10 órakor.
A résztvevő négyfős csapatoknak a részükre biztosított térképvázlat alapján egy kb. 4 kilométeres, 80 méter szintkülönbségű menetvonalon kellett a különböző állomásokon meghatározott feladatokat végrehajtani, illetve a távot teljesíteni. A vár kapuján keresztül cserjével sűrűn fedett területre értek a résztvevők, ahol délkeleti irányban – végig ösvényen – haladva a Teve-szikláig, majd a Vendel hegy előtt visszafordulva a Fehér hegy oldalában folytatták a menetet Solymár irányába.
Itt várt rájuk az első „megpróbáltatás”, ahol is tájoló használatával kellett a terepen egy apró üvegcsébe rejtett kódot megtalálniuk és leadni az állomásparancsnoknak, aki értékelte a végrehajtást.
A menetvonalon tovább haladva, a következő állomáson szituációs airsoft-lövészet keretében szerezhettek pontokat a csapatok. Öt különböző alakra kellett lövéseket leadniuk, a bábukon kis fémdoboz leesése jelezte a találatot. A nehézséget az jelentette, hogy minderre összesen a tár kapacitásának megfelelő „lőszer” mennyiség állt a versenyzők rendelkezésére. A következő állomáson a vár előtti völgy északnyugati végén „kézigránátokkal” kellett megsemmisíteniük egy tizenöt méterre lévő ellenséges géppuskafészket. Talán ez a feladat jelentette a résztvevőknek a legnagyobb nehézséget.
Az utolsó próbatételt a sebesült szállítás jelentette. A csapat egyik tagja „sebesülést szenvedett” ezért Őt mintegy kétszáz méteren keresztül hordágyon kellett szállítani a többi csapattagnak.
A starthely egyben a célállomás is volt így hamarosan érkeztek az elsőnek indulók, majd sorban a többiek is. A tábor ismét kezdett megélénkülni, élettel betelni. Az indulók között több család is volt, némelyek egészen kicsi gyerekekkel, családi csapatban vették fel a versenyt, nem is eredménytelenül a felnőttekkel.
Akik teljesítették a túra programot, a pomázi tűzoltóktól kölcsönkapott sörpadokon az asztalok mellett napoztak, míg a bográcsgulyás elkészültére vártak, mások a változatos növény- és állatvilágban gyönyörködtek. Ki fényképezőgéppel, ki telefonnal fotózott. Lencsevégre kerültek ritka virágok, kőzetek, apró állatok, mint cickány, hatalmas zöldgyík, és még sok minden más. A rendezvényre kilátogatott Küller János úr Pilisborosjenő polgármestere is, akivel a beszélgetés során a szorosabb együttműködés kérdései is szóba kerültek.
A csapatok beérkezését követően kiértékelték az állomásokon elért eredményeket, mivel azonban a rendezvény most még nem versenynek volt meghirdetve, a rendezők minden résztvevőnek egy emléklapot adtak át a túra teljesítésének elismeréséül.
A gulyás elfogyasztása után még sokáig beszélgettek a résztvevők. A program teljesítésén túl az volt talán a legfontosabb, hogy sok új ismeretség, barátság született, és új elképzelések is a folytatásra, továbblépésre vonatkozóan. A nap vége felé a rendezőket és a résztvevőket is az a kérdés foglalkoztatta, mikor lesz a következő alkalom? Nos a válasz erre is megvan, május 7- én szombaton.
Szöveg: Dr. B.T.A. és Bíró Sándor
Képek: Benke Tamás, Bardócz Gábor és Kasza Krisztina
