Három szakértő – három féle megközelítése a magyarországi migráns hullám kérdésének, kezelésének.
Az utóbbi évtized legnagyobb biztonságpolitikai kihívása hazánkban.
Mint ahogy felhívásunkban is szerepelt mindazok a MATASZ tagok, akik regisztráltak a Külügyi és Külkereskedelmi Intézet „Európa válaszai a migrációra – megoldás lehet-e a határok lezárása?” című biztonságpolitikai kerekasztal-beszélgetésére június 23-án délelőtt egy igen érdekes programon vehettek részt.
Három ismert biztonságpolitikai szakértő fejtette ki a témában véleményét, majd egymással is vitáztak a hallgatóság nagy érdeklődése és nem egyszer nyílt vélemény- és tetszésnyilvánítása közepette. Lehetőség nyílt kérdések feltevésére is, sőt saját vélemények kifejtésére, és a hallgatóság néhány tagja is vitába került az előadókkal.
Elsőként TÁLAS PÉTER, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi és európai tanulmányok karának dékánja, biztonságpolitikai szakértő fejtette ki azon nézetét, hogy a migránsok mozgását, Magyarországra történő belépését, mint ahogy korábban más határokon emelt kerítések, így ebben az esetben sem tudja véglegesen megakadályozni majd. Nem rejtette véka alá lesújtó véleményét az Európa Unió döntéshozó mechanizmusának lassúságáról, maguknak a döntéshozóknak a felkészületlenségéről. Az Unió lemaradt nem csak a mostani menekülthullám időbeni kezeléséről, de már a korábbi, Európát is érintő, világpolitikai eseményeknél sem reagált időben. Ide sorolta az „arab tavasz” rendkívül bonyolult folyamatait, azok mai hatásait, az iraki, szíriai, de az ukrajnai eseményeket is. De mégis ezzel a lassú döntéshozó Unióval kell kezelnünk közösen a migráció kérdéset.
Érdekes módon az elöregedő Európa életkori gondjainak egyik megoldási lehetőségét látta a fiatal migránsok tömeges európai megjelenésében. Vagyis be kellene fogadni őket és integrálni a kontinens országainak társadalmaiba.
Nagy Boldizsár, a Közép-európai Egyetem docense határozottan ellenezte a kerítés emelést, mert drága és majd felépítése után a kapukban kell foglalkozni a ma tömegesen a zöldhatáron beáramlókkal. Szerinte a „harapófogó” helyzettől – Délről csak egyre jönnek és jönnek, Nyugatról meg sorban toloncolják ide vissza a nálunk regisztráltakat – sem kell tartanunk, mert a dublini egyezmény szerint, ha az innen távozók 5 hónapot más országban vannak, már nem küldhetők vissza ide. Számadatok sorával próbálta bizonyítani, hogy elenyésző az itt rekedt migránsok száma.
Nógrádi György, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, biztonságpolitikai szakértő szenvedélyesen mondott ellent két szakértő kollégájának és szintén számadatokkal bizonyította, hogy ahol műszaki akadályokkal korlátozták a szabad mozgást, ott drasztikusan, 90 százalékkal csökkent a migránsok száma. Igaz, egy kerítést meg lehet kerülni, de mégis kevesebben fognak illegális határátlépéssel az országba tartózkodni, mint jelenleg. Tálas Péterrel abban egyetértett, hogy Európa nem tudja kezelni azokat az elvándorló tömegeket, amelyek az Egyesült Államok utóbbi években kezdett háborúinak országaiból indulnak útra. Azt azonban kifogásolta, hogy lenne időnk az Unióra várni, hogy szülessen valamiféle döntés a migráció ügyében, mert nap, mint nap egyre jönnek, egyre többen lesznek. A szerb határmenti lakosság, amely közvetlenül érzi a migrációs hullám hatásait, sem az Uniótól, hanem a magyar kormánytól várja az intézkedéseket. Nagy Boldizsár elenyésző migráns számait is vitatta.
Kerítés ügyben pedig, Ő már korábban emelt volna kerítést, de még most sem késő, ugyanis a mostani első menekült hullámot több fogja majd követni – vonta le a végkövetkeztetést. Már a mostani helyzet is komoly biztonságpolitikai kihívás Magyarország számára.
A jó hangulatú rendezvényen a hallgatóság többsége Nógrádi György véleményével értett egyet. A kerekasztal beszélgetés szervezőivel egyeztettünk, hogy a jövőben a MATASZ Missziós Tagozat közvetlenül kap értesítést és meghívást biztonságpolitikai rendezvényeikre. Reméljük tagjaink élni fognak a lehetőséggel, hogy biztonságpolitikai tájékozottságukat ezekkel a rendezvényekkel is szélesíteni tudják.
