V I T A A N Y A G
Tata, 2010-03-08
Koncepció változat a külföldön szolgálatot teljesítettek, MATASZ Missziós Tagozat működésével kapcsolatban (2010)
Alapvető változáson megy keresztül a világ, a nemzetközi rend- és erőviszony-rendszer tekintetében. A globalizáció kihat a társadalom minden területére, a biztonság fogalma átfogóbb értelmezést kap. Egyre inkább elválaszthatatlan egymástól közvetlen környezetünk, a régió, a kontinens és a távoli térségek biztonsága és stabilitása.
A Magyar Köztársaság biztonságát a földrajzilag távolabb eső válságok közvetlenül is befolyásolják. A válságokkal terhelt régiókban igen rövid előrejelzési idővel törhetnek ki az országokon belüli és az országok közötti fegyveres konfliktusok.
A konfliktusok megoldása a nemzetközi közösség közreműködését igényelheti, ezért a katonai erő várható alkalmazásának mind kevésbé szab korlátot a földrajzi távolság.
A fenti megállapítások a 1009/2009. (I. 30.) Korm. Határozat a Magyar Köztársaság Nemzeti Katonai Stratégiájáról szóló határozata tartalmazza.
A fenti gondolatok a biztonsági környezet értékelése alapján fogalmazódtak meg, amelynek folyományaként a fenti határozat IV. fejezete kimondja, hogy „az új kihívásokhoz való alkalmazkodással és a többi NATO- és- EU tagállam katonai erőivel való együttműködéssel egyidejűleg kell korszerűsíteni a haderő szervezetét, fejleszteni – jelentős részben nemzeti keretek között – a katonai képességeket.”
A hosszú előkészítő munka következtében 2009-ben megjelent Nemzeti Katonai Stratégia rugalmasságot biztosít az új kihívásokra választ képes adni haderő kialakítására (szervezeti, haditechnikai, személyi összetételére) vonatkozó kutatások eredményeire alapozottan.
Az új gondolkodás mérföldkövének tekinthetjük az USA 2005-ben kiadott Nemzeti Védelmi Stratégiáját (National Defense Strategy), amely alapvető gondolata az a felismerés: „Mi nem győzhetünk kizárólag csak erővel, nekünk fel kell használnunk a politikai, az információs a katonai, a gazdasági és szociokulturális megközelítési elemek egy sajátos keverékét együttműködésben a külföldi államokkal, biztonsági erőkkel és a lakossággal.”
A múlt század végi konfliktusok, helyi háborúk, valamint a jelenlegi konfliktusok és fenyegetések elemzését végző tanulmányok úgynevezett „hibrid” konfliktusokról, kihívásokról, háborúkról, hadviselési módokról értekeznek. A „hibrid” hadviselés magába foglalja a különböző hadviselési módokat – beleértve a hagyományos képességeket – az irreguláris harcokat és módozataikat, a terrorista akciókat, amelybe bele értik a válogatás nélküli erőszakot és kényszerítést is.
A kihívások, fenyegetések „hibrid” jellegéből adódóan megváltoztak a haderővel szembeni követelmények is, azaz új feladatokat és képességigényeket kellett megfogalmazni. A hadsereggel szemben továbbra is megmaradt az az elvárás, hogy képességeivel, profizmusával hathatósan támassza alá a Magyar Köztársaság politikai törekvéseit mind az önálló, mind pedig a NATO, illetve az EU égisze alatt végzett tevékenysége során.
Egy hivatásos hadsereg – amelyre jellemző, hogy békelétszáma csaknem megegyezik a hadiállománnyal – számos előnnyel, de nagyon sok hátránnyal is rendelkezik – a világ számos országában működik. Eltekintve a tételes felsorolástól, megállapíthatjuk, hogy a professzionális felkészültség, valamint az állandó bevethetőségi készenlét eléréséhez és fenntartásához magas költségigény társul. A hivatásos hadsereg fenntartása során miután a kiképzett katonák kiáramlása a hadseregből minimális, továbbá a kiáramló állomány már az idősebb korosztályhoz tartozik, elveszti azt a képességét, hogy a fenyegetettség hirtelen megnövekedése esetén kellőszámú, felkészített és fiatal hadkötelest tudjon az ország védelmére mozgósítani.
A tartalék erők szükségessége egyértelműen erősödni látszik. Számos NATO tagország – hadereje átalakítása, professzionális jellegének erősítése mellett – keresi a lehetőségeket a tartalék erők alkalmazására, ugyanis a tartalék erők katonai műveletekben való alkalmazása lényegesen javítja a költséghatékonyság mutatóit.
Néhány példa a NATO-műveletekben résztvevő országok tartalékos állományának alkalmazására (forrás: NATO National Reserve Forces Commitee – NRFC jelentése 2008-2010):
– műveleti területen a brit erők személyi állományának mintegy 7%-át,
– az amerikai erők 8%-át, (KFOR 94,5%!),
– a kanadai állomány 12,4%-át,
– a német erők 7,8%-át, a belga állomány 1%-át,
– a lengyel állomány 0,1%-át,
– valamint az ausztrál katonai állomány 7%-át tartalékos állomány képezi.
Egyértelműen látszik, hogy az úgynevezett tartalék erő kialakítása megkerülhetetlen és elengedhetetlen mind az ország-védelem, mind pedig szövetségesi kötelezettségeink vonatkozásában.
A tartalék erő kialakításának első lépcsőfoka lehet a MH önkéntes tartalékos rendszere, amelynek fejlesztésére a Magyar Országgyűlés 124/2008. (XII. 3.) számú határozatában feladatot szabott. Mint ismert meghatározásra került az önkéntes tartalékos állomány tervezett létszáma, felkészítési rendje, juttatási rendszere, az alkalmazhatósági köre, stb., azonban nem került kidolgozásra – 2010 közepére tervezett – a kompenzációs és ösztönző rendszer részletes szabályozása.
Az utóbbi időben megjelent, a személyi tartalékokkal foglalkozó tanulmányok sora taglalta, hogy nem megnyugtató ennek a kérdésnek a rendezése. A tanulmányok sok esetben teljesen eltérő módon közelítettek a kérdéskörhöz. A legtöbb tanulmány hiányolta azonban a kormányzati intézkedések azon körét, amelyek növelnék az önkéntes tartalékosok jelentkezési hajlandóságát, továbbá amelyek kompenzálnák mind az önkéntes tartalékos kiesett munkaidejét, mind pedig a munkaadót.
Vita alakult ki abban a tekintetben is, hogy volt olyan megfogalmazás, amely teljes egészében a MATASZ keretében kívánta megoldani az önkéntes tartalékosok problémakörét. Mások – jogosan – ellenezték, hogy egy kiemelten hangsúlyos katonai feladatot egy civil szerveződés végezzen. Véleményem szerint a problémakörnek megvannak a szűken vett katonai aspektusai és a civil szerveződések által végezhető feladatai is.
Megítélésem szerint a civil szervezetek által végezhető feladatok közül a MATASZ missziós (veterán) szekciója is jelentős feladatokat kaphat.
Az önkéntes tartalékos állomány első 400 főjének megjelenése 2012. január 01-től ütemezetten várható, de addig nagyon sok előkészítő munkát kell elvégezni, amelynek során a szekció folyathatja:
– a már elemeiben megkezdett régiós rendszer kiépítését (megfelelő felhatalmazás alapján),
– a régiókban fellelhető, külszolgálaton, missziókban szolgált aktív és tartalékos állomány regisztrációját, tagtoborzását, a tagság pontosítását,
– a missziót megjárt állomány folyamatos tájékoztatását a MH előtt álló békemissziós és külszolgálati feladatokról, az esetleges részvétel lehetőségeiről,
– az együttműködést a megyei MATASZ szervezetekkel a tartalékosok honvédelmi felkészítésében (misszióban szerzett katonai tapasztalatok átadásával),
– a honvédség igényének megfelelő, szakképzettségű – missziót, külszolgálatot teljesített – személyi állomány kiválasztását a jelentkező feladatokra.
A régiók munkájának elősegítésére a szervezésben résztvevő állomány felkészítésére célszerűnek látszik a tartalék erőkről, az önkéntes tartalékos rendszer elveiről, előkészítésének kérdéseiről, valamint a gyakorlati tapasztalatok átadásáról konferencia megtartása.
A felkészítésen túl a szervezésben résztvevő állomány részére bázislátogatások, tapasztalatcserék szervezése, továbbá egy működtethető mentori rendszer kialakítása a szervezők részére segítséget adhat.
Természetesen, mint minden sikeres tevékenység megkívánja a szükséges felhatalmazások, jogosítványok biztosítását a régiók vezetése számára, amely lehetővé teszi a katonai szervezetekkel való élő kapcsolattartást.
A felhatalmazáson túlmenően a munkához elengedhetetlen bizonyos erőforrások, infrastruktúrák megteremtése, amelynek számos változata lehetséges (MATASZ-on keresztül, Hadkiegészítő és Toborzó Parancsnokságokon, stb…..).
Az elsőkörös vita után működési környezettel kiegészítve:
– SZEMÉLYI FELTÖLTÉS, SZEMÉLYI KÖLTSÉGEK NULLSZALDÓSSÁ TÉTELE
– TECHNIKAI ESZKÖZPARK:
o – MOBIL TELEFONOK
o – SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ESZKÖZÖK
o – GÉPJÁRMŰ ÁLLOMÁNY
– AZ ESZKÖZPARK MŰKÖDTETÉSÉNEK NULLSZALDÓSSÁ TÉTELE
– LŐTEREK, EGYÉB OBJEKTUMOK ÁTVÉTELE
Készítette: Kovács Albert ny. alez.
Második körös vitára bocsájtva a Tagozat honlap-részen.
Várjuk tagjaink további javaslatait!