Kivonatok a civil szervezetek működését is érintő dokumentumokból, beterjesztéskori Általános, Részletes indoklásukból.
2020. június 19.
2020. évi LVII. törvény a veszélyhelyzet megszüntetéséről
„Az Országgyűlés ………………………………………………….. a következő törvényt alkotja:
1. § Az Országgyűlés felhívja a Kormányt, hogy a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzetet ……………………………………………………………………. szüntesse meg.
2. § Hatályát veszti a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény.
3. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 2. § és a 4. § a veszélyhelyzet megszűnésekor lép hatályba.
(3) A 2. § és a 4. § hatálybalépésének naptári napját a miniszterelnök annak ismertté válását követően …………………………………………………… egyedi határozatával állapítja meg.
4. § E törvény 2. §-a az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése, 24. cikk (9) bekezdése, 31. cikk (3) bekezdése, 35. cikk (1) bekezdése és 54. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”
Az általános indoklásban kifejtésre került, hogy
„A Törvény által adott felhatalmazásnak köszönhetően Magyarország Kormánya gyors és
hatékony intézkedéseket hozhatott. Hála a magyarok áldozatvállalásának és
fegyelmezettségének, mindeddig sikerült megakadályoznunk, hogy a járvány hazánkban a
máshol tapasztalhatóhoz hasonló tragikus méreteket öltsön. A vészterhes időkben a közös
cselekvés, a nemzeti összefogás, az egészségügyben és a rendfenntartásban dolgozók, illetve
valamennyi érintett áldozatos munkája megteremtette a lehető legszélesebb körű nemzeti
egységet, amely mindenkor a sikeres járványügyi védekezés záloga.”
Ugyanakkor:
„Magyarország veszélyhelyzeti intézkedéseivel szemben a kezdetektől fogva példátlan,
összehangolt politikai kampány és hisztériakeltés zajlott hazánk határain belül és kívül. Bár az
alaptalan támadások szerencsére nem befolyásolták a járványügyi védekezés sikerét, történelmi
felelősséget viselnek mindazok, akik a küzdelem legnehezebb időszakában kérdőjelezték meg a
rendkívüli intézkedéseket és próbálták meg aláásni a kormányzati döntések legitimitását.”
Összességében:
„A javaslat célja, hogy a járványügyi helyzet stabilizálódására tekintettel megalapozza a közjogi
helyzet, a veszélyhelyzeti különleges jogrend megszüntetését, és a Törvény hatályon kívül
helyezését.”
2020. évi LVIII. törvény a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről
Az általános indoklásban megállapítást nyert:
„A jogbiztonság követelménye megkívánja, hogy a veszélyhelyzet megszűnése és a veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatályvesztése ne történjen meg annak hiányában, hogy megfelelő átmeneti rendelkezések megalkotásra kerülnének.”
Így például a civil szervezetek szempontjából
„A Kormány a 140/2020. (IV. 21.) veszélyhelyzeti kormányrendeletében a 2020. április 22. és
2020. szeptember 30. között esedékes számviteli törvény szerinti beszámolási kötelezettségek teljesítésének meghosszabbította a határidejét maximum 2020. szeptember 30.-ig. A Javaslat a határidő meghosszabbítás szabályait ismétli meg változatlan normatartalommal, annak érdekében, hogy azok a veszélyhelyzet megszűnését követően továbbra is alkalmazhatóak legyenek.”
„A javaslat egyértelművé teszi, hogy a rendezvények helyszínén való tartózkodásra a Kormányrendeletében különös szabályokat állapíthat meg.”
„A 102/2020. Kr. szabályai rugalmas keretet biztosítottak a jogi személy döntéshozó szervének döntéshozatalára. A 102/2020. Kr. 3. § (1) rendelkezése tilalmazza a tagok személyes jelenléte melletti ülésezést. E korlátozás fenntartása nem indokolt, azonban lehetővé kell tenni a jogiszemélyek számára, hogy az év végig a rugalmas döntéshozatali megoldásokat alkalmazhassanak”
„A Javaslat értelmében az elektronikushírközlő eszköz útján való ülésezés kétféle is lehet. Lehetséges, hogy minden tag így vesz részt az ülésen, és lehetséges, hogy csak egyes tagok. Erre tekintettel került differenciálásra a jelenlétiívre vonatkozó 102/2020. Kr. rendelkezése.
Az írásbeli döntéshozatal esetében a 15 napos válaszadási határidőt a Ptk. 3.20. §-a szerinti 8
napban állapítja meg, és nem tartalmazza immár, hogy nem kérhető a döntéshozó szerv ülésénekösszehívása; a Ptk. 3:20. § (4) bekezdése tehát alkalmazható ebben az esetben is.”
A miniszterelnök 41/2020. (VI. 17.) ME határozata a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló 2020. évi LVII. törvény, a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény, valamint a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény módosításáról szóló 2020. évi LX. törvény hatálybalépéséről
„A jogalkotásról szóló ………………………………………..szerinti jogkörömben eljárva a következő határozatot hozom:
Megállapítom, hogy a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének időpontja mint hatálybalépési feltétel 2020. június 18. napján következik be, ezáltal a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló 2020. évi LVII. törvény 2. §-a és 4. §-a, a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény…………………………………………………….. hatálybalépésének naptári napja 2020. június 18., azaz kettőezerhúsz június tizennyolcadik napja.”
A Kormány 282/2020. (VI. 17.) Korm. rendelete a 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet megszüntetéséről
„A Kormány ……………………………… a következőket rendeli el:
1. § A Kormány …………………………………………………….. 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti, az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzetet megszünteti.
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.”
3. § Hatályát veszti a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet.”
A Kormány 283/2020. (VI. 17.) Korm. rendelete a járványügyi készültség bevezetéséről.
„A Kormány ……………………………………………………… a következőket rendeli el:
1. § (1) A Kormány /az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 228. § (1) bekezdése / Az országos tisztifőorvos javaslatára, a miniszter előterjesztése alapján a Kormány rendeletében egészségügyi válsághelyzetet rendelhet el, ha azt a (2) bekezdés a) pontja szerinti járványügyi szükséghelyzet vagy (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti valamely más körülmény szükségessé teszi. Egészségügyi válsághelyzet elrendelése járványügyi készültségnek minősül. Egészségügyi válsághelyzet idején a betegek ellátása az egészségügyi válsághelyzeti ellátás keretében történik. / és (2) bekezdés a) pontja / Egészségügyi válsághelyzet elrendelésének van helye: a) az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályainak kihirdetéséről szóló törvény szerinti nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet vagy egyéb járványveszély esetén (járványügyi szükséghelyzet),/ alapján, figyelemmel az Eütv. 228. § (4) bekezdésében /Egészségügyi válsághelyzet Magyarország egész, illetve annak meghatározott területére rendelhető el./ foglaltakra, Magyarország egész területére egészségügyi válsághelyzet elrendelésével járványügyi készültséget vezet be.
(2) A Kormány a járványügyi készültség fenntartásának szükségességét 3 havonta felülvizsgálja.
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
3. § Ez a rendelet 2020. december 18-án hatályát veszti.”
A Kormány 284/2020. (VI. 17.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti kormányrendeleti szabályokról
A kormány rendelet fejezet címenként az alábbiakról szólnak:
I, BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
II. A VESZÉLYHELYZET MEGSZŰNÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ ÁTMENETI SZABÁLYOK
III. AZ EGYES KIEMELT GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI ÜGYEK ELEKTRONIKUS ÚTJÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
IV. EGYES KORMÁNYRENDELETEKET MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK
VI/A. VESZÉLYHELYZETTEL ÖSSZEFÜGGŐ RENDELKEZÉSEK
V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A Kormány 285/2020. (VI. 17.) Korm. rendelete a járványügyi készültségi időszak védelmi intézkedéseiről
„A Kormány …………………………………………………………. a következőket rendeli el:
1. Védelmi intézkedések
1. § (1) A (3) bekezdés szerinti kivétellel mindenki köteles
a) a tömegközlekedési eszközön, valamint
b) az üzletben történő vásárlás során a szájat és az orrot eltakaró eszközt (például orvosi maszk, sál, kendő) viselni.
(2) A vendéglátó üzlet belső (zárt) részében az ott dolgozók – a vendégek által látogatható területen – kötelesek a szájat és az orrot eltakaró eszközt (például orvosi maszk, sál, kendő) viselni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti esetben a szájat és az orrot eltakaró eszközt nem kell viselnie a hatodik életévét be nem töltött kiskorúnak.
2. A zenés, táncos rendezvények megtartására vonatkozó rendelkezések
2. § A zárt helyen vagy a nem zárt helyen tartott, a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet szerinti zenés, táncos rendezvény (a továbbiakban: rendezvény) – függetlenül annak nyilvános vagy nem nyilvános, valamint alkalmi vagy rendszeres jellegétől – abban az esetben tartható meg, ha a rendezvény helyszínén a jelenlévők létszáma – beleértve az ott foglalkoztatott személyeket – egy időben nem haladja meg az 500 főt.
3. Záró rendelkezések
3. § E rendelet 1. §-a szerinti rendelkezés a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 239/A. § (1) bekezdésében meghatározott védelmi intézkedés megszegése szabálysértés alkalmazásában védelmi intézkedésnek minősülnek.
4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.”
A Kivonat célja, hogy szolgálja a MATASZ szervezetek vezetőinek tájékozottságát a COVID-19 vírusjárvány okozta veszélyhelyzet megszüntetésével és a járványügyi készültségi időszak bevezetésével összefüggő, 2020. június 16.-tól június 18.-ig bevezetésre került szabályzó dokumentumokkal kapcsolatban. Az eredeti dokumentumok részletes tanulmányozását nem pótolhatja.
Széles Ernő ny. dandártábornok
Magyar Tartalékosok Szövetsége
elnök