Ismeretlen katona sírja a Valkói út mellett
Szuhanics Albert: Ballada az Ismeretlen katonáról
Családja hiába várt,
fájdalmas gyászhírt kapott.
Nem jön az apa haza,
úgy tudják… hősi halott!
Ismeretlen katona,
rozsdafolt van szuronyán.
Bakancsa talpa levált,
világok harca nyomán.
Ismeretlen katona
vassisakja kilyukadt.
Átjárta gyilkos golyó,
zsebében búcsúszavak…
Ismeretlen katona,
kormos az arca neki.
Sáros vér körme alatt,
távoli föld temeti.
Ismeretlen katona,
Don-kanyar sírja nevét.
Kósza szél mozgat fohászt
suttogó búzavetést.
Idegen földben pihen,
névtelen kereszt jele…
S asszonya álmaiban
ott ragyog rajta neve….
Május utolsó vasárnapján, a „Magyar Hősök Emléknapján” tisztelegtünk katonahőseink emléke előtt, azok előtt, akik a legdrágábbat, az életüket adták hazájukért. A háborúknak mindig voltak áldozataik. Sokukról tudjuk, hogy mikor és hol estek el, hol leltek örök nyugalomra, viszont sokukról nem maradt fenn feljegyzés, eltűntként kerültek be a nyilvántartásokba. Őket is hazavárták szüleik, feleségük, gyermekeik, de soha nem láthatták már viszont egymást. Hazánk földjében is sokan pihennek olyanok, akiknek fejfáján ennyi áll, „Ismeretlen katona”. Lehet, hogy már csak néhány kilométerre voltak szeretteiktől, amikor kioltotta életüket egy gyilkos golyó, egy repesz vagy egy gránát, de a boldog hazatérés pillanatait már nem élhették meg.
A véletlennek, vagy inkább a sorsszerűségnek köszönhetően fedezte fel Papp László ött. szakaszvezető tagtársunk a Gödöllőt, Valkó településsel összekötő út mellett, a Gödöllöi Dombvidék Tájvédelmi Körzet területén, annak az ismeretlen katonának a sírját, aki a második világháború harcai során itt vesztette életét. Történt ugyanis, hogy az éppen arra közlekedő Papp Laci kocsija elé a műutat keresztező földútról kiugrott egy őz, ami megállásra kényszerítette. Ekkor vette észre az ismeretlen katona sírját, ami már láthatólag több éve nem volt látogatva. Miután tájékoztatta a MH KIK NYP Pest Megyei Hadisírgondozó Szaktisztjét, Berta Csaba hadnagy urat, barátjával, Medveczki Ádám ött. szakaszvezetővel nekiláttak a sír rendbetételének. Kitakarították a sírt és környékét, elkészítették a sírt jelképező keretet, amit murvával töltöttek fel, letisztították és újrafestették a sírkeresztet, végül elhelyezték a felújított síron az emlékezés virágait és mécsest gyújtva tisztelegtek az ismeretlen katona előtt.
Önkéntes munkájukkal tagtársaink tovább öregbítették a MATASZ Pest Megyei Szervezete jó hírét, amiért mindannyiunk nevében köszönet jár részükre, de a legnagyobb köszönet az elvégzett munkáért illeti Őket!
Szöveg: Bíró Sándor ny. r. ezredes
Képek: Papp László ött. szkv és Medveczki Ádám ött. szkv.